Nem ötvenezer, hanem félmillió fertőzött lehetett Vuhanban

Nem ötvenezer, hanem feltehetően félmillió, vagyis a korábbiakban közölteknél tízszer több fertőzött volt Vuhan városában, ahonnan elindult világjárványt okozó koronavírus

– állapította meg a kínai betegségmegelőzési központ (CDC), amelynek jelentését idézte szerdán a CNN hírtelevízió.

A tanulmány elkészítésekor 34 ezer embert vizsgáltak meg Vuhanban és más Hupej tartománybeli városokban, illetve Pekingben, Sanghajban és Kuangtung, Csiangszu, Szecsuan és Liaoning tartományokban. A vizsgálatnak az volt a célja, hogy antitesteket kimutató vérvizsgálat alapján megbecsüljék az átfertőzöttség valós mértékét. A vizsgálatot egy hónappal azután végezték el, hogy a kínai hatóságok bejelentették: megfékezték a járvány első hullámát.

A minták elemzésével megállapították, hogy Hupej tartomány székvárosában, a 11 milliós Vuhanban vizsgáltak szervezetében 4,43 százalékos gyakorisággal fordult elő a koronavírus-fertőzéskor képződő antitest. A vuhani egészségügyi hatóságok annak idején 50 354 azonosított fertőzöttről tájékoztattak, a szerológiai tesztekből viszont arra lehet következtetni, hogy tízszer többen, közel félmillióan kapták el a bettegséget.

Más Hupej tartományi városokban jelentősen kisebb, csak 0,44 százalékos volt a prevalenciamutató. A közép-kínai tartományon kívül megvizsgált 12 ezer ember közül csak kettőnek a szervezetében mutattak ki antitestet.

Jen Csung-huang, a kínai külügyi tanács globális egészségüggyel foglalkozó illetékese részben a járvány kirobbanásakor uralkodó káosszal magyarázza azt, hogy

Januárban és februárban elözönlötték a vuhani kórházakat a lázas betegek, de a kórházakban sem a diagnosztizálásukhoz, sem a kezelésükhöz nem volt elegendő munkaerő, illetve teszt és más orvosi eszköz. Ezért sok beteget hazaküldtek, egyesek közülük megfertőzték a családtagjaikat, mások pedig az otthonukban haltak meg, anélkül, hogy ezt rögzítették volna a hatóságok a hivatalos elhalálozási statisztikákban.

Jen szerint az, hogy más kínai városokban sokkal alacsonyabb volt az antitestek előfordulását mutató arányszám, arról tanúskodik, hogy a kínai járványügyi intézkedések gyorsak és hatékonyak voltak, „kiváltképpen, ha a New Yorkhoz hasonló városokban” tett intézkedésekkel hasonlítjuk ezeket össze.

A CNN felhívja a figyelmet arra, hogy sok országban hasonló volt a helyzet, az antitestvizsgálatokból utólag kiderült, hogy

A New York-i egészségügyi hivatal által készíttetett tanulmány például kimutatta, hogy március végére minden hetedik New York-i felnőtt elkapta a vírust, tízszer többen a hivatalos statisztikákban szereplőknél. Egy augusztusi antitestvizsgálat pedig kimutatta, hogy a megvizsgált 1,5 millió helyi lakos 27 százalékának a szervezetében képződött antitest.

Vuhanban példátlan intézkedéseket hoztak, hogy megfékezzék a gyorsan terjedő vírust, január 23-án a nagyvárost teljesen elzárták a külvilágtól, töröltek minden repülő-, vonat- és buszjáratot, lezárták a városba vezetők főutakat. Magában Vuhanban a hatóságok drákói zárlatot foganatosítottak, több mint két hónapig szünetelt a tömegközlekedés, zárva voltak a boltok, és helyi lakosok milliói nem tehették ki a lábukat otthonukból, még élelmiszerboltba sem mehettek.

A vuhaniak azonban nagy árat fizettek a 76 napos zárlatért, különösen azok, akik kórházi kezelésre szorultak, de nem tudtak eljutni az egészségügyi intézményekbe.