Tíz ütős mondat 2020-ból

„Az Amerika lelkéért vívott küzdelemben a demokrácia kerekedett felül

– mondta Joe Biden megválasztott elnökjelölt decemberben, pár órával azután, hogy az elektori kollégium megerősítette 306:232 arányú győzelmét a novemberi választáson. A 2020-as választás az egyik legviharosabb volt az amerikai történelemben. Donald Trump, a távozó elnök már előre a csalás lehetőségét emlegette a tömeges levélszavazás miatt, amivel szerinte a demokraták visszaéltek. Ügyvédei később is kereseteket adtak be az egyes szövetségi államokban, hogy megakadályozzák Biden győzelmét, de ezeket rendre elutasították. 

Nem kapok levegőt! Nem kapok levegőt! Meg fogok halni

– mondta George Floyd, az a minneapolisi fekete férfi, akinek májusi halála, amely egy fehér rendőr intézkedése után következett be, hónapokra lángba borította az Egyesült Államokat, Európára is átterjedő tüntetés- és zavargáshullámot váltva ki. Floyd a feketékkel szembeni igazságtalanságok és a rendőri elnyomás jelképévé vált az amerikai baloldalon. A rendőr percekig térdelt a nyakán, az erről készült felvétel bejárta a világot. Amerikában és Európában is gyorsan napvilágra kerültek hasonló esetek; mint kiderült, más áldozatok is azért könyörögtek rendőri intézkedés közben, hogy engedjék levegőt venni őket. 

Én vagyok a legkevésbé rasszista ebben a teremben! 

– mondta októberben nemcsak a Joe Bidennel folytatott elnökjelölti vitája, de talán az egész év legerősebb mondatát Donald Trump. Egyrészt a moderátor, Kristen Welker televíziós műsorvezető fekete nő, másrészt nézők is jelen voltak. Ez az elnöknek is beugrott, és gyorsan hozzátette: olyan sötét van, hogy nem látja őket... Trump négy hivatali éve végletesen megosztotta az amerikai társadalmat; erre Floyd halála csak rátett egy lapáttal. Az elnököt a szélsőjobboldali érzelmek felszításával is vádolták, mire ő rendszerint azzal válaszolt: a szélsőbaloldal gerjeszti az utcai harcokat, a zavargásokat, és ugrasztja egymás ellen az embereket. 

Itt nem lesz Majdan, hiába is akarja bárki. Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását 

– mondta augusztusban Alekszandr Lukasenko belarusz elnök annak másnapján, hogy a belaruszok jelentős része nem fogadta el annak az elnökválasztásnak az eredményét, amelyen pedig a hivatalos eredmény szerint elsöprő győzelmet aratott. A Majdan-hasonlat egy kijevi térre, illetve arra vonatkozik: Lukasenko szerint Minszkben nem lesz ukrán típusú forradalom. Az Európa utolsó diktatúrájának is nevezett kelet-európai országot negyedszázada Lukasenko irányítja. Hétről hétre rendszeresek az uralmával szembeni, új és tiszta választásokat követelő tüntetések. A rendfenntartók sok esetben brutálisan lépnek fel a tüntetőkkel szemben. Lukasenko kihívója, Szvjatlana Tyihanovszkaja (más átírásban: Cihanovszkaja) külföldre menekült.

Fegyelem, fegyelem, fegyelem

– Angela Merkel német kancellár október szavai kifejezik azt a küzdelmet, amelyet az egész világ 2020 egészében folytatott a koronavírus-járvánnyal. A kórban milliók vesztették életüket, a legtöbben az Egyesült Államokban, ahol több mint 300 ezren haltak bele a szövődményeibe. Merkel szavai arra is utalnak, hogy megfelelő vakcina hiányában az egyes országok a járványügyi korlátozó intézkedések betartatásával próbálták minél jobban feltartóztatni a Covid–19 terjedését. De az év végére Németország is eljátszotta kezdeti helyzeti előnyét, karácsonyra másodszor is lezárásról volt kénytelen dönteni, miközben a járvány szövődményeiben elhunytak száma rekordot döntött, és a 30 ezerhez közelített. 

A mi országunk szabadságszerető ország 

– Boris Johnson brit miniszterelnök szavai, amelyek a londoni alsóházban hangzottak el szeptemberben, azt hozták felszínre, hogy a koronavírus-járvány olykor az egyes államokat is egymás ellen ugrasztotta. Ahogy Donald Trump amerikai elnök visszatérően Kína-vírusnak nevezte a Covid–19-et, a brit kormányfő az olaszokkal és a németekkel helyezte versenybe a saját népét. Azt sugallta, mintha a britek eredendően rosszabbul bírnák a járványhelyzettel járó bezártságot. Az olaszok „szintén szeretik a szabadságot, de a komolyságot is sokra tartják” – replikázott Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök. 

Nagyon mulatságos ezeket a híreket olvasni. Ahogy e híreket bemutatják, az csak egy dolgot jelent: nyugati partnereink híján vannak bármiféle etikai színvonalnak

– így utasította vissza az év végén Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azokat a vádakat, amelyek szerint az orosz állambiztonsági szervek mérgezték volna meg augusztusban Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt; mint kiderült, novicsok idegméreggel. A Bellingcat oknyomozó csoport erre a következtetésre többek között a Der Spiegel hamburgi hírmagazinnal, valamint a CNN amerikai hírtelevízióval együttműködésben jutott. A németországi gyógykezelése után lábadozó Navalnij ügye a Nyugat és Moszkva közötti ellenségeskedés egyik legkényesebb kérdésévé vált. 

Győzött a józan ész, mert Európa egységét sikerült megőrizni

– ünnepelte Orbán Viktor kormányfő a decemberi uniós csúcson elért kompromisszumos eredményt, amely a magyar és a lengyel vétó árnyékában született meg. A csúcson egyrészt a Budapesten és Varsóban is kifogásolt jogállamisági rendelet januári életbe léptetése volt a tét, másrészt pedig a még brüsszeli szinten is gigantikus összegnek számító 1800 milliárd euró jóváhagyása. Mint az EU-válságcsúcsok után az nem ritka, mindenki győzelmet kiáltott, de több elemző, köztük Róna Péter és Paul Lendvai szerint is az európai értékközösség illúziójával való leszámolást jelenti, hogy az uniós vezetők súlyos engedményt tettek Orbánnak. 

A lemondás nincs összefüggésben az európai színtéren most zajló, minden eddiginél ádázabb küzdelem tartalmával

– e szavakkal jelentette be november végén Szájer József (akkor még fideszes) európai parlamenti képviselő több mint három évtizedes politikai pályafutásának végét. Mint napokkal később kiderült, Szájer egy brüsszeli melegpartin vett részt a megelőző pénteken, megszegve ezzel a belgiumi karanténszabályokat, ráadásul a táskájában drogot is találtak. Az erről szóló hírek először a belga sajtóba szivárogtak ki; Szájer a karanténszabályok megsértésében el is ismerte a felelősségét. „Amit Szájer József képviselőtársunk tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele” – reagált Orbán Viktor kormányfő és Fidesz-elnök, amikor bejelentették, hogy Szájer kilépett a Fideszből. 

A magyar sajtóban megjelent ... interjúm után felmerült vádakat – amelyek szerint én a frakcióvezető urat a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlítottam volna – a frakcióvezető úrnak az interjút követő napon küldött levelemben azonnal tisztáztam

– magyarázta Deutsch Tamás fideszes európai képviselő, hozzátéve: frakcióvezetője, Manfred Weber bajor politikus elfogadta a bocsánatkérését. Deutsch novemberi kijelentése – amely az elmérgesedett jogállamisági vita leágazásaként, interjúban hangzott el – hetekig témát adott az európai sajtónak is. Othmar Karas osztrák EP-képviselő több mint negyven társa aláírását szerezte meg ahhoz a kezdeményezéshez, amely Deutsch a frakcióból való kizárását célozta. De végül – ismét csak a bevett uniós módszert követve – köztes megoldás született. Deutschot szankcionálták, korlátozták a megszólalási lehetőségeit, de nem zárták ki a képviselőcsoportból. 

(Borítókép: A manchesteri Black Lives Matter tüntetés plakátjai George Floyd falfestménye előtt. Fotó: Getty Images Hungary Fotós: NurPhoto)