Ki lesz az új Angela Merkel?

K EPA20210108124
2021.01.15. 06:04
Angela Merkel 2018-ban jelentette be, hogy lemond a német kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártelnökségéről és a kancellári tisztségért sem indul újra. Véget ért egy korszak, melyet Merkel neve fémjelzett tizenhat évig. A szombati tisztújítón dől el, milyen irányba halad tovább a CDU politikája, és mivel hagyományosan a pártelnököt jelölik a kancellári posztra, az is kiderülhet, kinek a nevével fogják a jövőben Németországot azonosítani.

A német kancellár 2000-ben került a CDU élére, német kancellárként pedig 2005 óta ismeri a világ.

A párt élén Merkelt Annegret Kramp-Karrenbauer váltotta – akit röviden csak AKK-ként emlegetnek –, de a CDU vezetésére alkalmatlannak bizonyult, és tavaly februárban bejelentette lemondását. Jóllehet, a pártelnöki teendőket továbbra is ő látja el, mert a koronavírus-járvány miatt nem volt alkalom tisztújító választást tartani.  

A hétvégén azonban végre eldől, hogy ki veszi át a CDU vezetését. Szó szerint ezer meg egy delegált fog egy digitális tisztújító keretében voksolni arról, hogy a három fő jelölt közül ki vezesse tovább – már ha ez a célja – a Merkel által kitaposott ösvényen a pártot. 

Régi idők régi arcai 

A pártelnöki bársonyszéknek három fő várományosa van, mindannyian a Észak-Rajna-Vesztfália tartomány veterán politikusai. 

  • Armin Laschetben, a tartomány jelenlegi kormányfőjében látják széles körben Merkel munkásságának kontinuitását, és úgy tartják, a kancellár is őt látná szívesen a pártvezetői székben. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a CDU-t Európa legmodernebb pártjává, a nők, a fiatalok és a bevándorlók számára vonzó politikai tömörüléssé kívánja tenni. 
  • Friedrich Merznek gyakorlatilag nincs kormányzati tapasztalata, és többször is összetűzésbe került Merkellel. Nem véletlenül, Merz nagy riválisa volt Merkelnek a pártvezetésért vívott harcban, amely végül a kancellár javára történő lemondásával teljesedett be. Ezt követően fokozatosan visszavonult a politikai életből egészen 2018-ig, amikor is újraindult a pártelnökségért. A párt konzervatív szárnyát képviselő politikus szoros versenyben, de vesztett AKK-val szemben, most viszont úgy tűnik, régi vetélytársainak távozásával úgy érzi: újra eljött az ő ideje.
  • Norbert Röttgen jelenleg a Bundestag külügyi bizottságát vezeti, egykor még Merkel védencei közé tartozott. 2009 és 2012 között ő vezette a szövetségi környezetvédelmi minisztériumot, és a CDU elnökhelyettesi posztját is betöltötte, valamint a CDU tartományi szervezetének szintén a vezetője volt. Ez időben már Merkel lehetséges utódjaként emlegették. Felívelő karrierjének azonban 2012-ben hirtelen megálljt parancsolt az, hogy elindult Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöki székéért, ami azonban nemcsak az ő, hanem pártjának súlyos vereségével zárult a tartományi választásokon. Merkel ezután jobbnak látta kitenni a kormányából.

A CDU jövője Németország jövője

Általában elmondható, hogy Merkel vezetése alatt a CDU sikeresen pozicionálta magát a politikai spektrum közepén, ami hozzájárult ahhoz, hogy a választásokon gyakorlatilag garantáltan elvitték a szavazatok 30-40 százalékát, és a Bundestagban vele egy frakciót alkotó a Bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) tudott zavartalanul kormányozni. Az utóbbi évek válságai, a migrációs krízis, és a szélsőjobbnak ebből következő megerősödése Kelet-Németországban szavazatokat vitt el a CDU-tól. Ennek következtében a párton belül egyre gyakoribb téma lett, hogy mi legyen jövőbeni irányvonal. 

Merz a szociális és fiskális konzervativizmus híve, míg Röttgen és Laschet a jelenlegi CDU-s politika folytatását képviselik. Radikális megújulással azonban egyik jelölt sem kecsegtet, ráadásul egyikőjük sem bír kiemelkedő népszerűséggel a németek körében.

Pedig nagy jelentősége van annak, hogy ki foglalja el a CDU elnöki székét. 

Hagyományosan a CDU pártelnöksége a kancellárjelöltséget vonja maga után, s mivel Merkel mandátum idén szeptemberben lejár, a párt új vezetője pályázhat posztjára.

Tényleg egy korszak vége 

Nagy esélye van annak, hogy a szeptemberi általános választásokon CDU testvérpárjának, a CSU-nak a vezetőjét, a Laschet-Merz-Röttgen-triónál jóval népszerűbb Markus Söder bajorországi miniszterelnököt indítják a kancellári tisztségért. 

A koronavírus-járvány azonban Németország második legnépszerűbb politikusává avanzsálta az oltási-kampány megindításán ügyködő CDU-s Jens Spahn egészségügyi minisztert, így ő is jó eséllyel indulhatna a posztért.

Éppen ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy CDU/CSU egyikőjük személyében találja meg kancellárjelöltjét. 

A nagy kérdés az, hogy a CDU jövőbeni vezetője maga elé enged-e egy olyan jelöltet, aki nagyobb eséllyel válhatna kancellárrá. Merz vélhetően nem tudna ellenállni a kancellári poszt csábításának, Röttgen és Laschet már lehet, hogy átengedné a lehetőséget a bajor Södernek. 

És mi lesz Spahnnal? Egyelőre reményekkel kecsegtető külsősnek mutatkozik, bár a Spiegel szerint felkeltette érdeklődését a kancellárjelöltség. Spahn egyelőre beállt Laschet mögé, utóbbi pártelnöki győzelmével az egészségügyi miniszter válna a CDU elnökhelyettesévé. A német lap arról írt, hogy Spahn több párttársánál, támogatnák-e a kancellárjelöltségét.

Szombatig még sok víz lefolyik a Rajnán, de több jel utal arra, hogy a szombati tisztújítón Spahn kerülhet végül a CDU élére, amivel megalapoznának kancellárjelöltségének. 

(Borítókép: Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen a CDU elnökjelöltjei 2021. január 8-án. Fotó:  Andreas Gora / MTI / EPA )