Több amerikai halt meg a koronavírusban, mint három nagy háborúban összesen
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
A korai becsléseket is túlszárnyalva hétfőre meghaladta a félmilliót a Covid–19 halálos áldozatainak száma az Egyesült Államokban. Ezzel pedig több amerikai halt meg az ország területén tomboló járványban, mint az első és a második világháborúban, valamint a vietnami háborúban összesen.
Ez a halálozási arány pedig nem is volt elkerülhetetlen, sokkal inkább annak az eredménye, hogy sikertelenül kezelték a kórokozó terjedését – mondta a New York Timesnak (NYT) Jeffrey Shaman, a Columbia Egyetem professzora.
A New York-i lap felhívja a figyelmet, hogy
míg az Egyesült Államok a világ népességének csupán 4,25 százalékát adja, a globális koronavírus-halálesetek mintegy 20 százaléka ott következett be.
A Covid–19 vált a szívbetegségek és a rák mellett a halálozások fő okává, a friss számok alapján nagyjából 670 amerikaira egy koronavírusos haláleset jut.
A járvány tavalyi kitörésének elején Anthony Fauci – aki immár Joe Biden amerikai elnök fertőző betegségekkel foglalkozó főtanácsadója – arra figyelmeztetett, hogy még szigorú kijárási korlátozások mellett is 240 ezer ember fog elhunyni a vírus okozta betegségben. Ez a szám – jegyzi meg az NYT – akkor még elképzelhetetlen volt. Kevesebb mint egy évvel később pedig a jóslat nemcsak, hogy bevált, de meg is haladta várakozásokat.
Ma egy valóban komor, szívfacsaró mérföldkövet értünk el – 500 ezer 71 halott
– mondta Joe Biden hétfőn a Fehér Házban, és emlékeztetett, hogy
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK nemcsak a halálos áldozatok számában állított fel globális rekordot, de a fertőzöttek számában is – 28,1 millió amerikaival.
A gyászhangulatban tartott beszédében Biden amellett, hogy osztozott az elhunytak hozzátartozóinak fájdalmában, felszólította az országot az egységre a vírus elleni küzdelemben. Fogadkozott, hogy eljön még az a nap, amikor az amerikai nép újra mosolyogni fog.
Beszédét egyperces néma csenddel zárta a Fehér Ház mécsesekkel megvilágított kertjében, felesége, valamint Kamala Harris alelnök és férje körében.
Az áldozatok tiszteletére az amerikai elnök elrendelte, hogy minden szövetségi épületen öt napig félárbócra engedjék le a nemzeti lobogókat, hétfőn pedig a Washingtoni Nemzeti Katedrális harangjait 500-szor kongatták meg, egyszer minden 1000 elhunyt emlékére.
A New York Times a szomorú mérföldkő elértével emlékeztet, hogy a járvány megfelelő kezelésének hiányában rohamosan megugrottak a halálesetek, jóllehet az első hullámot viszonylag jól vészelte át az Egyesült Államok. Az első fertőzéses esetet valamivel egy évvel korábban, tavaly február 6-án jegyezték fel Kaliforniában. Május végére a halottak száma elérte a 100 ezret, a nyár beköszöntével viszont stagnálni kezdett a halálozási ráta.
Négy hónappal később már újabb 100 ezer emberrel bővült az elhunytak listája, és azzal, hogy a vírus megjelent az ország minden szegletében, a halottak száma szinte megállíthatatlanul emelkedni kellett. Megint három hónappal később már 300 ezer áldozatnál tartott a számláló, és csupán öt héttel később, az új évre elérte a 400 ezret.
A járvány ráadásul sokkal keményebben sújtotta a kisebbségeket: az afroamerikaik, a spanyol ajkúak és az őslakosok körében átlagosan kétszer magasabb volt a halálozási arány.
Hétfőn már azonban a januári napi 3300-as átlaghoz képest jóval alacsonyabb számról számoltak be: „csak” 1900 halálesetet jegyeztek fel. Ettől függetlenül korai még hátradőlni, a vírusvariánsok terjedésével még nem lehet megmondani, hogyan alakul a jövő; Fauci is figyelmeztetett, hogy akár jövőre is maszkot kell még hordani.