Szijjártó Péter: Naponta 15 milliárd forintnyi vesztesége származik a nemzetgazdaságnak a korlátozások miatt

Szijjártó Péter a Facebookon közzétett beszédében hangsúlyozta, kétféle verseny alakul ki a világon: az egyik az oltásokért zajlik, míg a másik a gazdasági kapacitások globális újraelosztásáért.

Hozzátette, ez a verseny határozza meg a következő évre a magyar külpolitika, a diplomácia és a misszióvezetők feladatait.

A miniszter kifejtette, a verseny a vakcináért ahhoz hasonló, mint ami tavaly tavasszal a lélegeztetőgépekért, védőruhákért és arcmaszkokért folyt. „Ugyanaz pepitában! És a viselkedése is mindenkinek ugyanaz: először azt hallgatjuk, hogy a védekezéshez Keleten előállított eszközök rosszak, gyenge minőségűek, azokat nehogy behozzuk, majd fordulunk kettőt-hármat és azt látjuk, hogy egész Európa Kínából vásárolt maszkokat, lélegeztetőgépeket, és az orvosok, nővérek megvédéséhez szükséges védőruházatot” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Szavai szerint a kritikák oka ugyanaz, mint amivel a kormány szembesül a keleti nyitás miatt: azok a szereplők, akik már jelen vannak ezen a piacon, nem akarnak maguknak konkurenciát.

Arról nem is beszélve, hogy mindaddig, amíg lehet minket támadni a keleti beszerzések miatt, addig el lehet odázni a válaszadást arra a kérdésre, hogyan lehet az, hogy az Európai Unió a vártnál kevesebbet és a vártnál lassabban tud oltóanyagot beszerezni

– emelte ki a miniszter.

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy erre egyetlen válasz lehet: „Nekünk van itt egy nemzeti érdekünk.” Ez pedig nem más, mint hogy meg kell védeni az emberek életét, egészségét és a munkahelyeiket.

Jelezte, hogy naponta 15 milliárd forintnyi vesztesége származik a nemzetgazdaságnak a korlátozások miatt, és ugyanennyi idő alatt 100-150 ember hal meg, ezért senki nem mondhatja meg, hogy a kormány honnan vegyen vakcinát, vagy honnan ne.

Elmondta azt is, hogy tavaly a világ GDP-je 3,5 százalékkal, a világkereskedelmi forgalom pedig 9,2 százalékkal esett vissza, miközben 114 millióan lettek munkanélküliek, elveszett a teljes munkaidő 9 százaléka, és a globális közvetlen külföldi beruházások 45 százalékkal mérséklődtek.

Ehhez képest Magyarországon mára annyian dolgoznak, mint dolgoztak a válság előtt; 2020-ban a 100 milliárd eurót is meghaladta a magyar export, amivel a 34. lett a világon, miközben a lakosság száma szerint csak a 94. ország – sorolta, hozzátéve, hogy 140 százalékkal nőtt tavaly a külföldről érkező beruházások értéke, és 1434 beruházási projekt volt összességében, ami rekordnak számít.

A miniszter arra kérte az értekezlet résztvevőit, emlékezzenek arra, milyen vitákat kellett folytatnia a kormánynak azért, hogy ezt a típusú gazdaságpolitikát vihessék, és ne szociális alapon osszák a pénzt. Elmondta, hogy aki a mostani helyzetben képes beruházásokat magához vonzani, óriási versenyelőnyre tesz szert. Erről szólnak majd az elkövetkező hetek-hónapok, vagyis arról, hogy a világban létező gazdasági kapacitásokat újra elosztják – fűzte hozzá.

Arra hívta fel a nagykövetek figyelmét, hogy tevékenységük fókuszában a beruházások ösztönzése és a magyar vállalatok exportjának támogatása legyen.

Nem lehet más a célunk a következő egy évre, mint hogy Magyarország és a magyar emberek az új világgazdasági korszak nyertesei legyenek

– hangsúlyozta Szijjártó Péter, azzal együtt, hogy csak a nemzeti érdek határozhatja meg a magyar külpolitika tevékenységét. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet a tárcavezető – az is cél, hogy „barátokat gyűjtsünk”, de úgy, hogy „nem adjuk fel magunkat. Senki nem tudja jobban, mi a jó a magyaroknak, mint a magyarok, ezért senkitől nem fogadjuk el, hogy megvédjen minket magunktól, és elmondja, hogyan lenne jó nekünk” – fogalmazott Szijjártó Péter.

A miniszter a beszéde végén megköszönte a diplomáciai testület elmúlt egy évben nyújtott „hősies” szolgálatát a világjárvány idején.