Ferenc pápa a „remény zarándokaként” érkezett Irakba

Február elején tette közzé a szentszéki sajtóközpont a pápa iraki útjának állomásait és találkozóit. A négynapos látogatás Bagdad melletti további állomásai Nedzsef, Nasszirija, Erbíl, Moszul és Karakos lesznek.

A remény zarándokának nevezte magát Ferenc pápa, Irak keresztény és muzulmán lakosságához intézett videóüzenetében egy nappal a pénteken kezdődött négynapos látogatása előtt a biztonsági és járványügyi szempontból is veszélyesnek tartott térségben. Ferenc pápa a mostani úttal kapcsolatban azt mondta: a remény zarándokaként látogat el a háború és terrorizmus sújtotta térségbe, „vigaszt és gyógyulást” kérve a sebekre.

A pápa Irakba utazásával megkezdte 33. nemzetközi apostoli útját. A Szentatya most először utazott Irakba. Ferenc pápa testvéreknek nevezte az Irak „szent földjén” élő népeket vallásuktól függően: keresztényeket és muzulmánokat, valamint megemlítette a kurd nemzetiségű vallási kisebbséghez tartozó jezidiket is. Egyértelmű szinte, hogy a pápa történelmet írt iraki látogatásával, például azért is, mert a pápák közül elsőként az egyik misét majd káld rítus szerint tartja meg.

Matteo Bruni szentszéki szóvivő elmondta, Ferenc pápa évek óta el akart látogatni Irakba. Ez az első alkalom, hogy katolikus egyházfő Irakba, sőt az első alkalom, hogy egy síita többségű országba látogatott. A katolikus egyházfő kezdettől fogva a Szűzanya védnökségére bízta apostoli útjait, viszont most különösen nagy okkal tette ezt. Az egyházfőt és a teljes kíséretét, közöttük mintegy 70 újságírót az út előtt oltották be.

A Szentszék közleménye szerint az apostoli útnak három fő célja van:

• a helyi keresztényeket kívánja bátorítani a pápa,
• erősíteni szeretné a vallások közötti párbeszédet,
• és szeretne megismerkedni Irakkal, amely az elmúlt évtizedekben sokat szenvedett.

Irakba érkezésének első napján Ferenc pápa az elnöki palota nagytermében elmondta első hivatalos beszédét a politikai vezetők, a civil társadalom és a diplomáciai testületek képviselői előtt. A nap végén püspökökkel, papokkal és szerzetesekkel találkozott a szír katolikus Szajidat al-Nedzsat (Szabadító Miasszonyunk)-templomban, ahol 2010. október 31-én egy szentmisén 48 hívet, köztük két papot gyilkoltak meg iszlamista terroristák.

A pápa jelenléte a katedrálisban az út fontos állomása lesz, tanúságtétel ezekre a vértanúkra emlékezve, akik a földi életből a mennyei életbe léptek itt át”

–  mondta  Luis Escalante, az olaszországi Fara Sabina település Szent Antal-templomának plébánosa.

Szombaton a pápa a síita vallási és politikai központba, a zarándokhelyként is ismert Nedzsefbe utazik. A legfőbb síita muszlim vezető, Ali asz-Szisztáni nagyajatollah az utóbbi években több alkalommal hangoztatta, hogy a keresztény közösségeket meg kell tartani Irakban.

Vasárnap Moszul főterén a háború áldozataiért fog imádkozni. Tanúvallomást tesz egy szunnita férfi és egy keresztény szerzetesnő, majd békegalambot engednek a magasba. Karakosban az elüldözött 45 ezer keresztény család visszatért tagjaival találkozik, Erbilben pedig misét fog tartani az Szentatya.

Mindnyájan testvérek vagytok”

– idézte Ferenc pápa Máté evangéliumát Irakba utazásának mottójaként. A látogatás logóján Ferenc pápa látható, amint felemelt kézzel üdvözli Irakot, mellette egy pálmafa, a Tigris és az Eufrátesz folyók, illetve egy fehér galamb látható olajággal a csőrében a béke szimbólumaként. A galamb a szentszéki sárga-fehér és az iraki piros-fehér-fekete zászlók fölött száll, és fölötte pedig arab, kurd és káld nyelven az út mottója szerepel.

Ferenc pápa hétfőn tér vissza a Vatikánba.

Apostoli utak nem várt vidékeken

A pápának nem ez az első látogatása, amely problémás országokba vezet. 2015. novemberi afrikai körútja során járt Kenyában, Ugandában és a Közép-Afrikai Köztársaságban is.

az esetleges terrortámadások veszélyének ellenére is.

2017 novemberében a pápa elfogadta a meghívást, és látogatást tett Mianmarban és Bangladesben. A mianmari vizit mottója a „Szeretet és béke” lett. Mianmar, a korábbi Burma, 1948-ban nyerte vissza függetlenségét. Az ország 89 százaléka buddhista, 4 százaléka keresztény, 4 százaléka pedig muszlim.

A bangladesi út mottója pedig a „Harmónia és béke” volt, mert az apostoli zarándoklat ennek előmozdítását szolgálta a különböző etnikumú és vallású emberek között, akik az Indiával és Mianmarral határos országban éltek. Banglades 1971-ben szakadt el Pakisztántól, és az elsők között ismerte el a Vatikán önálló államként. A nagy lélekszámú ország 88 százaléka muszlim, csupán 1 százaléka keresztény, többségében katolikus.

(Borítókép: Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök üdvözli Ferenc pápát a bagdadi repülőtéren 2021. március 5-én. Fotó: Andrew Medichini / AP / MTI)