Kanada kiakadt: bajban a vaj

A reakciók százaiból derült ki, hogy tényleg nem puhul úgy a vaj szobahőmérsékleten, mint ahogy régen. Mivel a járvány miatt sokkal többen sütnek-főznek otthon, megugrott a vaj iránti kereslet, 2020-ban 12,4 százalékkal. És a kanadaiaknak, ahogy nekem is, feltűnt, hogy valami megváltozott a hazai vajjal – nyilatkozta Van Rosendal.

A témát felkapta a média, különböző hipotézisek kerültek elő, a „buttergate”-re  keresztelt rejtély nemcsak a kanadaiak, de a világ érdeklődését is felkeltette.

A legnagyobb figyelmet az a vélekedés kapta, hogy a kanadai tejelő tehenek takarmányát pálmaolajjal dúsítják, és ez megemelheti a tejtermékek telítettzsír-szintjét. Ha a tejben a telített zsír aránya növekszik, akkor a vaj olvadáspontja is megemelkedik. A kanadai farmerek már évek óta használják a pálmaolaj-alapú takarmánykiegészítőket a tejelőképesség fokozására és a tej zsírtartalmának növelésére – magyarázta Sylvian Charlebois, az Agri-Food Analytics kanadai élelmiszer-ellenőrző laboratórium igazgatója.

Pálmaolajat rengeteg élelmiszer, kozmetikai és egyéb termék tartalmaz a kekszektől a szappanig, az előállítása azonban etikai kérdéseket is felvet, mivel erdőirtással és a vadon élő állatok legfontosabb élőhelyeinek megsemmisítésével jár. A környezetvédők rendszeresen felszólítanak ezeknek a termékeknek a bojkottjára. Novemberben az AP hírügynökség arról számolt be, hogy Indonéziában és Malajziában a pálmaolaj-termelésben dolgozó nők „brutális bánásmódban” részesülnek.

Február elején a Dairy Farmers tejipari lobbicsoport még úgy nyilatkozott, hogy „nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amik azt bizonyítanák, hogy a vaj állaga megváltozott, és nincs tudomásuk a tejtermelésben és feldolgozásban bekövetkezett jelentős változásokról. Később a Le Journal de Montreal egyik vizsgálatából kiderült, hogy egyes tejtermelők azért kezdték a teheneknek adott takarmányt pálmaolajjal dúsítani, hogy növeljék a vaj súlyát és vajzsírtartalmát, ezzel pedig nagyobb haszonra tegyenek szert.

Ezután a Dairy Farmers egy újabb közleményt adott ki, hogy az eljárás valóban előfordul, és csak akkor, ha a tehenek energiadúsabb táplálékot ígényelnek. És egyébként is más országokban is bevett gyakorlat, nemkívánatos hatásai pedig nincsenek.

A szakértő szerint a buttergate nemcsak a kemény vaj problémájáról szól, hanem arról a társadalmi szerződésről, ami a fogyasztók és a minőséget ellenőrzők közötti bizalom alapja. Bár a pálmaolaj megtalálható a legkülönfélébb élemiszerekben, Charlebois szerint a tej az más: Kanadában a tejgyártás rendkívül magas színvonalú, és szigorú, a kormány által felügyelt rendszerben működik.

És amikor az emberek a pálmaolajra gondolnak, legkevésbé a magas minőség jut eszükbe.

A hirtelen támadt nyomás hatására pár napja a Dairy Farmers arra kérte a tagjait, hogy keressenek alternatívákat a pálmaolaj-alapú takarmánykiegészítőkre, és egy munkacsoportot is létrehoztak, hogy megvizsgálják a fogyasztók aggályait, hogy valóban a pálmaolajtól változik-e a vaj állaga, noha jelen esetben nem az állag a baj, hanem egy olyan alapanyag van benne, ami sok fogyasztó számára nemkívánatos.

A buttergate-ügy az első olyan, aminek hatására a kanadai tejtermelők közvetlenül a fogyasztói aggályokra reagálnak, és egyes szakértők szerint az új irányelv megnehezíti majd a tejtermelők számára, hogy lépést tartsanak a járvány alatt megnövekedett vaj iránti igénnyel. „A mostani vita nem annyira a tényeken alapszik, inkább csak egy médiafelhajtás.”

Charlebois megkérdőjelezte, hogy a tejipar által vezetett vizsgálat valódi válaszokat ad, és sürgette a kanadai kormányt, hogy vegyen részt a folyamat teljes átláthatóságának biztosításában.