Paszkál
10 °C
15 °C

Történelmi múltú zsinagógák az ingatlanpiacon

slonim2.PNG
2021.03.06. 21:01

A holokauszt után üresen maradt, lepusztult épületek olcsón kaphatók, viszont a tulajdonosoknak nagyon sokba kerülhet a helyreállítás és a fenntartás – írja a Times of Israel

A belorusz Szlonim városában tett látogatásakor Ilona Reeves beleszeretett egy 380 éves romos épületbe, amely fénykorában a térség egyik legnagyobb és legrégebbi zsinagógája volt. Ma azonban csak a romok emlékeztetnek a régi pompára. 

Reeves egy 40 éves író, aki a belarusz fővárosban, Minszkben él, és keresztény, mint az ország lakosságának többsége. 

Az író eladta minszki lakását, majd decemberben megvásárolta a zsinagógát nagyjából tízezer dollárért az önkormányzattól azzal az ígérettel, hogy helyreállítja. Ő volt az egyetlen ajánlattevő. A zsinagóga egyébként a holokauszt előtt sem működött, pedig akkor még a város lakóinak háromnegyede zsidó volt. Szinte valamennyiüket a nácik gyilkolták meg.

Az épület egyike azoknak, melyeket az elmúlt években Kelet-Európában az ingatlanpiacon értékesítettek, Reeves pedig annak a maroknyi csoportnak a tagja, amely elkötelezte magát a fenntartásuk mellett.

„Azok az épületek, beleértve a régi épületeket is, amelyek korábban zsinagógák voltak, meglehetősen rendszeresen jelennek meg a piacon Kelet-Európában, és viszonylag megfizethető áron” – ezt már Michael Mail, a Zsidó Örökség Alapítvány alapítója nyilatkozta a Times of Israelnek. 

Viszont gyakran előfordul, hogy a helyreállítás bonyolult és költséges

– tette hozzá Mail. Ezzel persze Reeves is tisztában van. Kétmillió dollár összegyűjtésén fáradozik, ennyi kell ahhoz, hogy helyreállíthassa az épületet. Az író elmondta, reményei szerint tíz év alatt összejöhet, más hozzáértők viszont arra figyelmeztették, hogy ez akár 25 évig is eltarthat.

Vicebszk városa nemrégiben lényegében ingyen kínálta a Nagy Lubavicsi Zsinagóga maradványait – itt imádkozott Marc Chagall festő családja is – bárkinek, aki hajlandó volt helyreállítani.

A szlovákiai Nagyszombat régi zsinagógájában 2016-ban nyílt meg a Synagoga Café nevű kávézó. Simon Stefunko vállalkozó néhány évvel korábban megvette az omladozó épületet, a város szigorú megóvási követelményeinek megfelelően felújította, és előkelő társalgóként nyitotta meg.

„Pénzügyi szempontból a Synagoga Café létrehozásának semmi értelme nem volt” – fogalmazott a tulajdonos, hozzátéve, hogy a felújítás dollármilliókba került, amelyet a kávézó még a tavalyi, koronavírus miatti lezárás előtt sem tudott kompenzálni. Megjegyezte, hogy csak azért is meg akarta csinálni, mert „így valami megmarad az itteni zsidó közösségtől”.

„Szerintem gyönyörű”

 – tette hozzá. 

Becslések szerint a holokauszt előtt Európában mintegy 17 ezer zsinagóga volt, ebből mára mindössze háromezer maradt meg, amelyből 776-ot, vagyis mindössze a zsinagógák 23 százalékát használják vallásgyakorlásra napjainkban.  

A fennmaradt zsinagógák nagy része egyébként Kelet-Európában található, ahol a fennmaradt épületek többségét a második világháború után a vallásellenes és gyakran antiszemita kommunista hatóságok államosították.

Egy Szlonim melletti kis faluban 2019-ben egy 19. századi épületet, amely egykor zsinagóga volt,  6 ezer dollárért adtak el, az épületet azóta raktárnak használja az új tulajdonos. 

Hasonló helyzetek egyébként előfordulnak Nyugat-Európában is. 2018-ban a kelet-hollandiai Deventer városában egy 200 éves zsinagógát étteremmé alakítottak át, miután a fenntartása megfizethetetlenné vált a helyi közösség számára.

(Borítókép: A Szlonim Zsinagóga Belaruszban. Fotó: Google Maps)