A George Floyd-ügy: történelmi kihívással néz szembe az amerikai igazságszolgáltatás

2020. május 25-én este a 46 éves afroamerikai férfi egy csomag cigarettát vett egy dél-minneapolisi kisboltban. A boltos azt hitte, hogy hamis húszdollárossal fizet, és miután Floyd nem volt hajlandó visszaadni a cigarettát, felhívta a rendőrséget. A kiérkező rendőrök megbilincselték, és megpróbálták a rendőrautóba tuszkolni Floydot, ő azonban ellenállt, és a küzdelem a földön ért véget. A bámészkodók ekkor kezdték videóra venni a dulakodást. 

A 44 éves Derek Chauvin rendőrtiszt a bal térdét 7 perc 46 másodpercig tartotta Floyd nyakán. Két másik társa segített leszorítani a férfit, míg a negyedik rendőr megakadályozta, hogy a bámészkodók beavatkozzanak. Floyd szájából több mint 20 alkalommal hangzott el, hogy nem kap levegőt, a földön fekvő férfi küszködött a nyomástól, az orra is vérezni kezdett, majd elvesztette az eszméletét, és nem mozdult többet. Egy órával később a kórházban halottnak nyilvánították.

Chauvint hétfőn még másodfokú nem szándékos gyilkossággal és másodfokú emberöléssel vádolták. A tárgyalás megkezdését azonban hétfőről keddre halasztották, mivel a minnesotai fellebbviteli bíróság elrendelte, hogy Peter Cahill bíró vizsgálja felül azt a korábbi döntését, aminek értelmében a harmadfokú gyilkosság vádját ejtették. 

A másodfokú nem szándékos gyilkossági ítélet érdekében az állam ügyészeinek minden kétséget kizáróan bizonyítaniuk kell, hogy Floyd halálát, ugyan nem szándékosan, Chauvin okozta egy erőszakos bűncselekmény által.

Azért, hogy Chauvint másodfokú emberölés miatt ítéljék el, az ügyészeknek minden kétséget kizáróan kell bizonyítaniuk, hogy a cselekedet gondatlan volt, és Chauvin értelmetlenül kockáztatta Floyd életét azzal, hogy rátérdelt. Ebben az esetben nem kell bizonyítaniuk, hogy Chauvin cselekedetei Floyd halálát okozták, csak azt, hogy halál vagy súlyos testi sértés veszélye fenyegette Floydot. Ez a vád 41–57 hónap feltételezett büntetést von maga után.

Ha a bíróság kedden úgy dönt, hogy a harmadfokú gyilkosság vádjával is kiegészíti az eljárást, akkor az ügyészségnek azt kell bizonyítani majd, hogy Chauvin egy rendkívül veszélyes cselekedettel, de a gyilkosság szándéka nélkül okozta Floyd halálát, elvetemült módon, és az emberi élet tiszteletben tartása nélkül. Ez legfeljebb 25 év börtönnel büntethető. A harmadfokú gyilkosság estében az ügyészek számára a bizonyítási eljárás egyszerűbb.

Chauvin tette mellett a tárgyalás főtémája Floyd halálának oka lesz. Chauvin ügyvédje, Eric Nelson a bírósági iratok szerint azzal érvel, hogy Floyd valószínűleg az általa fogyasztott drogoktól és a háttérben meghúzódó egészségügyi okok miatt halt meg – nem pedig azért, mert Chauvin majdnem nyolc percen át a nyakán térdelt.

Független ügyvédi vélemények szerint Nelsonnak csupán annyit kell tennie, hogy egyetlen esküdt fejében elültesse ezeket a kétségeket, és nyert ügye van. Az ügyészek valószínűleg azt állítják majd, hogy Floyd még mindig életben lenne, ha az egykori tiszt nem szorította volna nyolc percig a nyakát a földre.

Ennek részben az az oka, hogy hatékonyan érvelhetnek azzal, hogy a saját életüket védték, de a rendőröket minősített mentelmi jog is védi az ellenük indított perekkel szemben, kivéve, ha az sérti az áldozat vagy felperes „egyértelműen megállapított” alkotmányos jogait.

Chauvin ügyét másik három társáétól külön tárgyalják a járványügyi korlátozások miatt. A többieket másodrendű gyilkosságban való bűnrészességgel vádolják, és augusztusban kerülnek a bíróság elé. Chauvin tárgyalása az esküdtszék tagjainak kiválasztásával kezdődik. Az erre jogosult helyi állampolgárok névsorát a Minnesota állambeli Heppenin megye tette közzé. Közülük tizenketten és még négy póttag kerül kiválasztásra. 

Van még pártatlan ember Minnesotában?

Az esküdtek kiválasztása akár három hétig is tarthat, és különösen bonyolult azokban a nagy horderejű esetekben, amelyek széles körű médiafigyelmet kapnak. Ugyan megnehezíti a helyzetet, hogy a tárgyalás megkezdése előtt minden potenciális esküdt hallott már Floyd haláláról, de ez önmagában nem zárja ki a lehetséges esküdtek részvételét. A kulcskérdés az, hogy pártatlan-e az esküdt, és képes-e kizárólag a tárgyalás során kapott bizonyítékok alapján dönteni az ügyről, és nem valamely már létező vélemény vagy ismeret alapján.

A keddre halasztott kiválasztási folyamat során az ügyvédek és az ügyészek akár több száz embert is meghallgathatnak, míg végül a megfelelő tizenhatot kiválasztják. A jelölteket egyenként fogják kikérdezni a megszokott csoportos elbeszélgetés helyett, ráadásul a bíró is kérdezhet.

Bár a rendszer valóban megpróbálja biztosítani a társadalom keresztmetszetének képviseletét, mind a védelem, mind az ügyészség olyan esküdteket keres, akik kedvező eredményt hoznak számukra.

A lehetséges esküdteknek egy előzetes kérdőíven kell megosztani az esettel kapcsolatos információikat, a rendőrséggel való bármilyen korábbi kapcsolatukat, véleményüket az igazságügyi minisztériumról, a faji egyenlőségről és a rendőrségi brutalitásról, valamint médiafogyasztási szokásaikról is be kell számolniuk. Néhány kérdés nagyon is konkrét, például hogy az esküdt jelölt milyen gyakran nézte meg Floyd letartóztatásának videóját, vagy hogy vitt-e táblát az esettel kapcsolatos tüntetésen, és ha igen, mi volt rajta a felirat.

A nagy jelentőségű ügyek során gyakran alkalmaznak speciális tanácsadókat, akik olyan tényezőket vizsgálnak, mint az esküdtek háttere, sőt a testbeszédük is.

Valerie Hans professzor, a Cornell Law School kutatója szerint az előzetes kérdőív sokkal részletesebb és személyesebb, mint az megszokott. Míg más esetekben az ügyvédek csak olyan alapinformációkat ismerhetnek meg, mint a családi állapot és a foglalkozás, az esetleges Chauvin-esküdtektől „a legmélyebb benyomásaikat is kérdezik az aktuális politikai és társadalmi témákról”.

„Az esküdtszék pártatlansága jogrendszerünk sarokköve. A tárgyalásba és az ítéletbe vetett közbizalom nagymértékben függ attól, hogy az esküdtszék képes-e elfogulatlanul dönteni kizárólag a tárgyalóteremben bemutatott bizonyítékok alapján. És ez a közbizalom még soha nem volt olyan fontos, mint Derek Chauvin és társai ügyének tárgyalásakor” – írja véleménycikkében a CNN.

Az esküdtszék kiválasztása az egyik legnehezebb és legfontosabb lépés a büntetőeljárások során. Egy veterán védőügyvéd egyszer azt mondta nekem: az esküdtek kiválasztása nemcsak a legfontosabb, hanem minden. Amint a zsűrit megválasztják, az ügy eldől.

A legfrissebb népszámlálási adatok szerint Hennepin megye lakosságának 13,8 százaléka fekete, Minneapolisban ez az arány 19,2 százalék. A feketék történelmileg alulreprezentáltak az esküdtszékekben, és ennek az esküdtszéknek a faji összetételét minden bizonnyal ellenőrizni fogják – jegyezte meg Mark Osler, a St. Thomas egyetem jogászprofesszora.

Mérlegen az amerikai igazságszolgáltatás

A teljes tárgyalást online közvetítik, és a bíró úgy döntött, hogy Chauvin és Floyd családjának csak egy-egy tagja lehet jelen egyszerre. A tárgyalóteremben tilos a szlogenekkel ellátott arcmaszk. Hatalmas a biztonsági készenlét a bíróság és más kormányzati épületek körül, az épületet, ahol Chauvin a bíróság elé áll, betonbarikádokkal és kerítésekkel erősítették meg. Minneapolisban a nemzetőrség több ezer katonáját vetették be, hogy segítsék a rendőrséget a béke megőrzésében.

Több mint egy tucat aktivistacsoport, köztük a Minnesotai Black Lives Matter és a Police United a rendőri brutalitás ellen szerveztek demonstrációt a bíróság elé.

Az emberek igazságot követelnek minden ellopott életért. Büntessenek meg minden gyilkos rendőrt – áll a koalíció közleményében. – Derek Chauvin pont azt képviseli, ami a gond a rendőrséggel Minneapolisban és az egész országban. Itt az ideje, hogy George Floyd számára igazságot követeljünk, és legyen ez az ügy precedens az ellopott életekért folytatott igazságkeresésben.

Tekintettel a nyilvánosság előtt fekvő, nyilvánvaló bizonyítékok mértékére, Chauvin büntetőpere valódi próbának tekinthető az Egyesült Államok igazságszolgáltatási rendszere számára, amelyet most a faji alapú megkülönböztetés és a bűnüldözéssel szembeni engedékenység vádjával szembesítenek – írja a BBC.

Ez most többről szól, mint hogy Derek Chauvin bíróság elé áll – mondta az ügyben nem érintett A. L. Brown védőügyvéd. – Az egész nyilvánosság valójában a világ nagy része, tudni akarja, hogy az amerikai igazságszolgáltatási rendszer képes-e igazságot tenni.

(Borítókép: Tüntetés a Hennepin megyei kormányzati központ előtt 2021. március 7-én. Fotó: Chandan Khanna / AFP)