Kína marhahúséhsége tovább pusztítja az Amazonast

Tavaly a Kínába áramló brazil marhahús mennyisége 76 százalékkal nőtt 2019-hez képest, így a teljes kínai marhahúsimport 43 százaléka származott a legnagyobb dél-amerikai országból. Ez a hatalmas kereslet a minőségnek és az árnak köszönhető, a brazil fizetőeszköz, a real értéke ugyanis hatalmasat zuhant tavaly, mondja Thiago de Carvalho, a São Pauló-i egyetem professzora.

A brazil marhahús az egyik legolcsóbb a világon.

Ezért várható, hogy idén még tovább növekszik majd a kínai import. A másik ok, hogy a kínai sertéshúsipart nagyon megviselte az afrikai sertéspestisjárvány, Brazília pedig bőven képes kielégíteni a kínaiak marhahúsigényét.

Igaz, hogy Kínában fejenként még mindig kevesebb marhahúst esznek, mint például az Egyesült Államokban, de ahogy a kínai gazdaság egyre nő, egyre több fogy. Bár a kínaiak hagyományosan inkább sertéshúst esznek, de az, hogy 2018–2019-ben elpusztult a sertésállomány fele, a keresletet a marhahús felé irányította. 

Még húsz évvel ezelőtt is, a nagyvárosokat kivéve, a kínaiak alig, vagy legalábbis jóval ritkábban ettek húst, mert drága volt. Mára vidéken és a kisvárosokban az embereknek sokkal több pénzük van, és úgy gondolják, hogy a gazdagság egyenlő a sok húsevéssel, magyarázza a negyvenes üzletember Zhao Xu a Guardiannek.

Ezzel ellentétben, a nagyvárosiak már sokkal egészségtudatosabbak, és több zöldséget esznek.

Egy 2017-es adat szerint a Brazíliából Kínába érkező marhahús 70 százaléka származott az Amazonas területéről és a Cerrado régió trópusi szavannáiról. Mára Cerrado szavannáinak fele és az Amazonas esőerdeinek húsz százaléka eltűnt a globális felmelegedés következtében, pedig mindkét régió szerepe felbecsülhetetlenül fontos a légkör szén-dioxid-háztartásának egyensúlyában.

A növekvő globális marhahúsigény újabb és újabb terülteket hasít ki az Amazonas esőerdeiből, és mióta a szélsőjobboldali Bolsonaro 2019-ben hivatalba lépett, az erdőírtások az Amazonas területén tizenkét éve nem látott mértékben megnőttek. A brazil elnök az első perctől kimondottan támogatta az új takarmány-termőterületek, legelők és bányák létrehozását az esőerdőben, és lecsökkentette azoknak az állami szervezeteknek a költségvetését is, amelyek a környezetvédelmi törvényeket megszegő farmereket és illegális fakitermelőket büntették.

Tavaly nyáron huszonkilenc nemzetközi cég és szervezet, amelyeknek jelentős befektetéseik vannak Brazíliában, felszólította a Bolsonaro kormányt, hogy azonnal állítsa meg az Amazonas tönkretételét, és hogy súlyos szankciókra készüljön, ha nem lép.

Parában van Brazília ötödik legnagyobb szarvasmarha-állománya, és a parái farmerek attól félnek, hogy ők is áldozatul eshetnek, ha az amazonasi erdőírtások miatt végül nemzetközi bojkott indul, vagy jelentősen megdrágul a brazil marhahús. 

Ez ellen csak úgy lehet védekezni, ha szigorúan ellenőrzik a vágóhidakra beérkező hús eredetét, és tanúsítvány bizonyítja, hogy a hús nem erdőírtással és a környezetvédelmi előírások megszegésével létrehozott farmokról származik. A brazil marhahúskivitel 72 százalékát adó három nagy húsfeldolgozó cég ígéretet is tett, hogy 2025-ig kiépíti a szükséges monitoringrendszert.

A Guardian megjegyzi, hogy bár összefüggés található a kínai marhahúsimport és Amazonasi esőerdő csökkenése között, örvendetes a kínai kormány törekvése, hogy az országot 2060-ra karbonsemlegessé tegyék. Ehhez az sem árt, ha az emberek a jövőben környezetbarát státuszszimbólumokat keresnek maguknak.

(Borítókép: A lkalmazottak marhahúsdarabokat készítenek egy szupermarketben, Sã o Paulo városában, Brazíliában 2007. május 30-án. Fotó: MAURICIO LIMA / AFP)