Képzelje el, hogy óránként felkeltik, mint Navalnijt
![GettyImages-1231274744](https://kep.index.hu/1/0/3740/37401/374010/37401029_2455ff2441cbec04e9dc97f75033ec5a_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Kemény lépésre szánta el magát az Európai Bizottság, bojkottra szólított fel Magyarország ellen
- Őrizetbe vették a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest
- Hatvanhárom EP-képviselő kéri Magyarország szavazati jogának felfüggesztését
- Megtalálhatták a hetekkel ezelőtt eltűnt brit fiatal holttestét Tenerifén
- Harminc százalékkal emelkedtek a Trump Media részvényei a merénylet után
Az alváshiánynak súlyos hatása van az egészségünkre, a tudatunkra és a cselekedeteinkre. Az elmúlt évszázadokban gyakran alkalmazták fizikai bántalmazásként, a kínzás eszköztárának e kegyetlen formáját. A XVI. századi boszorkányüldözés során még az ítélethozatal előtt napokig megfosztották a „bűnös” asszonyokat az alvástól, aminek következtében azok hallucinálni kezdtek, és az így született vallomás alapján könnyen megszülethetett a súlyos ítélet.
A kialvatlanság vallomásra késztet
A második világháború hadifogolytáboraiban, elsősorban az ázsiai telepeken a kínzások között szintén szerepelt az alvás megvonása, mindenekelőtt „lélekbetörési” és vallomástételi célból. Dél-afrikai börtönökben az apartheid idején, még a hatvanas években is, akárcsak Nagy-Brittanniában, a hadifoglyok kihallgatását vezető divízió egyik leghatásosabb vallatási formájaként tartották számon. A hírhedt PWIS ketrecekbe zárta a foglyokat, akik a szűk térben képtelenek voltak elaludni. Az Egyesült Államok hadseregében egészen a XXI. század elejéig engedélyezett kihallgatási eszköznek számított ez. Azért nem tekintették kínzásnak, mert a látható fizikai következményeit nehezen lehetett bizonyítani. Az ENSZ azonban határozottan a fizikai és lelki szenvedés részének tartja, és tiltja az alvásmegvonás alkalmazását, amely súlyos fájdalommal és szenvedéssel jár.
Dr. Vida Zsuzsanna neurológus-szomnológus Alekszej Navalnij kínzása kapcsán az Indexnek elmondta:
Az alváshiány 72 óra múlva pszichotikus állapotot idéz elő. Ha a vegetatív idegrendszer, amely a légzést, a szívműködést tartja fenn, összeomlik, a kínzási módszer akár végzetes kimenetelű is lehet.
E kínzás idő előtti felfüggesztése azonban nem feltétlenül okoz tartós károsodást – adta tudtunkra a szakember.
A kialvatlanság megbetegít, de ölhet is
Az alváshiányt az alvástudomány jegyzi, mint az egyik ismert alvászavart, amelynek súlyosabb formája alvásbetegségnek számít. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás álmosságot, levertséget, esetlenséget, fáradtságot okoz, jelentősen befolyásolja az agyat és a kognitív funkciókat. A Magyar Alvás Szövetség alvásintézetében, a Budapesti Alvásközpontban gyakran találkoznak kialvatlan emberekkel, akiknek az állapotán az alapos diagnózist követően megfelelő, alvást segítő módszerek alkalmazásával segítenek. A részleges alváskorlátozás és az akut teljes alvásmegvonás közötti különbség vizsgálata segíthet a megfelelő terapikus eljárások kiválasztásában.
Bár a hosszú ideig tartó alváshiány okainak feltárása nem egyszerű, állatkísérletekből ismert ennek tragikus következménye: a halál.
„A nem megfelelő alvásnak számos fizikai következménye van, köztük a memória és a figyelem hiánya, a kreativitás csökkenése. Bizonyos, hogy a figyelmet igénylő feladatok elvégzése szoros kapcsolatban áll azzal, hogy milyen volt az előző éjszakai alvásunk” – hangsúlyozza az Alvásszövetség elnöke, G. Németh György. A reakcióidő rövidülése nem csak az egyének számára káros, bizonyos figyelemhiányok kritikus következményekkel járhatnak. Gondoljunk csak a munkahelyi balesetekre vagy az elalvásos közlekedési balesetekre, amelyek közvetlenül az alváshiány miatt következnek be. Az alváspszichológiai vizsgálatok része a pszichomotoros (PVT) éberségi tesztelés, ezzel a figyelemhiány mérhet. Tulajdonképpen itt fényfelvillanásokra adott válaszok idejét mérik és elemzik teljesen éber, majd alvás előtti és akár alvási szakaszokban is.
![GettyImages-98472532](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3740/37401/374012/37401207_4ceac18b9a1e5b3289e1b3c56fc85572_wm.jpg)
Bár meglehetősen gyerekcipőben jár az alvástudomány, az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött. Egy 2000-ben végzett kutatás, amelyben a VAHS San Diegóban és az UCSD Orvostudományi Intézetben alváshiányos emberek agyának aktivitását elemezték, miközben azok egyszerű verbális tanulási feladatokat végeztek, a funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) segítségével kimutatták, hogy a jobban alvó egyéneknél nagyobb aktivitás volt az agy prefrontális kérgének bizonyos részein. Ez az agynak az a területe, amely támogatja az olyan mentális képességeket, mint a logikai és gyakorlati érvelés vagy a munkamemória.
Az alváshiány leggyakoribb következményei:
- túlzott nappali álmosság,
- dekoncentráltság,
- levertség,
- éhség,
- hosszabb távon az immunrendszer gyengülése,
- 2-es típusú cukorbetegség,
- vérnyomás változása.
Az alvásmegvonás szélsőséges eseteiben furcsa, a megszokottól eltérő viselkedési és érzelmi reakciók is bekövetkezhetnek.
Eddig bírjuk ébren
Mit lehet tenni, ha érezzük az alváshiány alapvető tüneteit? A elsődleges természetesen a teljes alvásidő növelése. És persze az alváshiány okainak a megállapítása, kezelése. Az alvásszövetségi tapasztalatok szerint sokszor a megfelelő alváshigiéné kialakítását érdemes végiggondolnia a kialvatlan embernek, és ha alváspanaszai folyamatosan, minimum 3-4 hétig fennállnak, érdemes alvásszakember felkeresni. Nem érdemes sokat várni, különösképpen azzal próbálkozni, hogy meddig bírjuk ébren. A feljegyzések szerint 11-12 napnál tovább nem lehet kibírni teljes alvás nélkül.
(Borítókép: Alekszej Navalnij 2021. február 20-án. Fotó: Vladimir Gerdo / TASS / Getty Images)