Ivó, Milán
EUR 383,76 Ft
USD 365,59 Ft
6 °C
26 °C

Képzelje el, hogy óránként felkeltik, mint Navalnijt

GettyImages-1231274744
2021.04.03. 21:50 Módosítva: 2021.04.03. 21:55
Mint ismeretes, Alekszej Navalnij, a bebörtönzött orosz polgárjogi aktivista panaszt tett az őt fogva tartó hatóságoknál. Azt mondta, hogy az őrök megfosztják az álmától, éjszaka minden órában felébresztik – ezt a gyakorlatot a kínzásokhoz hasonlította. Valóban lehet valakit fizikailag kényszeríteni alvásának a korlátozásával, megvonásával, és kínzásnak számít-e ez egyáltalán?

Az alváshiánynak súlyos hatása van az egészségünkre, a tudatunkra és a cselekedeteinkre. Az elmúlt évszázadokban gyakran alkalmazták fizikai bántalmazásként, a kínzás eszköztárának e kegyetlen formáját. A XVI. századi boszorkányüldözés során még az ítélethozatal előtt napokig megfosztották a „bűnös” asszonyokat az alvástól, aminek következtében azok hallucinálni kezdtek, és az így született vallomás alapján könnyen megszülethetett a súlyos ítélet.

A kialvatlanság vallomásra késztet

A második világháború hadifogolytáboraiban, elsősorban az ázsiai telepeken a kínzások között szintén szerepelt az alvás megvonása, mindenekelőtt „lélekbetörési” és vallomástételi célból. Dél-afrikai börtönökben az apartheid idején, még a hatvanas években is, akárcsak Nagy-Brittanniában, a hadifoglyok kihallgatását vezető divízió egyik leghatásosabb vallatási formájaként tartották számon. A hírhedt PWIS ketrecekbe zárta a foglyokat, akik a szűk térben képtelenek voltak elaludni. Az Egyesült Államok hadseregében egészen a XXI. század elejéig engedélyezett kihallgatási eszköznek számított ez. Azért nem tekintették kínzásnak, mert a látható fizikai következményeit nehezen lehetett bizonyítani. Az ENSZ azonban határozottan a fizikai és lelki szenvedés részének tartja, és tiltja az alvásmegvonás alkalmazását, amely súlyos fájdalommal és szenvedéssel jár.

Dr. Vida Zsuzsanna neurológus-szomnológus Alekszej Navalnij kínzása kapcsán az Indexnek elmondta:

Az alváshiány 72 óra múlva pszichotikus állapotot idéz elő. Ha a vegetatív idegrendszer, amely a légzést, a szívműködést tartja fenn, összeomlik, a kínzási módszer akár végzetes kimenetelű is lehet.

E kínzás idő előtti felfüggesztése azonban nem feltétlenül okoz tartós károsodást – adta tudtunkra a szakember.

A kialvatlanság megbetegít, de ölhet is

Az alváshiányt az alvástudomány jegyzi, mint az egyik ismert alvászavart, amelynek súlyosabb formája alvásbetegségnek számít. A nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvás álmosságot, levertséget, esetlenséget, fáradtságot okoz, jelentősen befolyásolja az agyat és a kognitív funkciókat. A Magyar Alvás Szövetség alvásintézetében, a Budapesti Alvásközpontban gyakran találkoznak kialvatlan emberekkel, akiknek az állapotán az alapos diagnózist követően megfelelő, alvást segítő módszerek alkalmazásával segítenek. A részleges alváskorlátozás és az akut teljes alvásmegvonás közötti különbség vizsgálata segíthet a megfelelő terapikus eljárások kiválasztásában.

Bár a hosszú ideig tartó alváshiány okainak feltárása nem egyszerű, állatkísérletekből ismert ennek tragikus következménye: a halál.

„A nem megfelelő alvásnak számos fizikai következménye van, köztük a memória és a figyelem hiánya, a kreativitás csökkenése. Bizonyos, hogy a figyelmet igénylő feladatok elvégzése szoros kapcsolatban áll azzal, hogy milyen volt az előző éjszakai alvásunk” – hangsúlyozza az Alvásszövetség elnöke, G. Németh György. A reakcióidő rövidülése nem csak az egyének számára káros, bizonyos figyelemhiányok kritikus következményekkel járhatnak. Gondoljunk csak a munkahelyi balesetekre vagy az elalvásos közlekedési balesetekre, amelyek közvetlenül az alváshiány miatt következnek be. Az alváspszichológiai vizsgálatok része a pszichomotoros (PVT) éberségi tesztelés, ezzel a figyelemhiány mérhet. Tulajdonképpen itt fényfelvillanásokra adott válaszok idejét mérik és elemzik teljesen éber, majd alvás előtti és akár alvási szakaszokban is.

Bár meglehetősen gyerekcipőben jár az alvástudomány, az elmúlt évtizedekben rengeteget fejlődött. Egy 2000-ben végzett kutatás, amelyben a VAHS San Diegóban és az UCSD Orvostudományi Intézetben alváshiányos emberek agyának aktivitását elemezték, miközben azok egyszerű verbális tanulási feladatokat végeztek, a funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) segítségével kimutatták, hogy a jobban alvó egyéneknél nagyobb aktivitás volt az agy prefrontális kérgének bizonyos részein. Ez az agynak az a területe, amely támogatja az olyan mentális képességeket, mint a logikai és gyakorlati érvelés vagy a munkamemória.

Az alváshiány leggyakoribb következményei:

  • túlzott nappali álmosság,
  • dekoncentráltság,
  • levertség,
  • éhség,
  • hosszabb távon az immunrendszer gyengülése,
  • 2-es típusú cukorbetegség,
  • vérnyomás változása.

Az alvásmegvonás szélsőséges eseteiben furcsa, a megszokottól eltérő viselkedési és érzelmi reakciók is bekövetkezhetnek.

Eddig bírjuk ébren

Mit lehet tenni, ha érezzük az alváshiány alapvető tüneteit? A elsődleges természetesen a teljes alvásidő növelése. És persze az alváshiány okainak a megállapítása, kezelése. Az alvásszövetségi tapasztalatok szerint sokszor a megfelelő alváshigiéné kialakítását érdemes végiggondolnia a kialvatlan embernek, és ha alváspanaszai folyamatosan, minimum 3-4 hétig fennállnak, érdemes alvásszakember felkeresni. Nem érdemes sokat várni, különösképpen azzal próbálkozni, hogy meddig bírjuk ébren. A feljegyzések szerint 11-12 napnál tovább nem lehet kibírni teljes alvás nélkül.

(Borítókép:  Alekszej Navalnij 2021. február 20-án. Fotó: Vladimir Gerdo / TASS / Getty Images)

 

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek