Németországban lassan megtelnek az intenzív osztályok

Németországban április 15-én csaknem 30 ezer új fertőzöttet regisztráltak – jelentette a Robert Koch Intézet. Ez volt a legnagyobb növekedés január 8. óta.

Az új fertőzöttek aránya százezer lakosra elérte a 160,1-et. A múlt csütörtökön 293-an haltak meg a koronavírus szövődményeiben.

„Egyértelmű, hogy lépnünk kell” – hangoztatta Lothar Wieler. A Robert Koch Intézet elnöke szerint a helyzet súlyosabb, mint a második hullámban.

Elérték a szabad kapacitás határait

Vajon Németország – Spanyolországhoz, Olaszországhoz és Franciaországhoz hasonlóan – rákényszerül arra, hogy túlélési esélyek alapján határozza meg a kórházi kezelés sorrendjét? – tette fel a kérdést a Deutsche Welle.

Magyarországon – emlékeztetőül – már tavaly áprilisban az egyik pillanatról a másikra minden átalakult az egészségügyben. A betegek, a kórházi személyzet védelme és a lélegeztetőgép-kapacitások kihasználása érdekében épületeket ürítettek ki, egész osztályokat telepítettek át, és minden szakterületen meghatározták, milyen ellátást lehet elhalasztani.

A járvány kezdete óta Németországban nem volt szükség elsőbbségi kezelési sorrend felállítására annak ellenére sem, hogy növekedett az intenzív kezelés kihasználtsága

– írta közleményében Jochen Albrecht, az intenzív ellátással megbízott szövetség, a DIVI szóvivője.

A német kórházak mindenesetre elérték kapacitásaik határait. Az intenzív ellátás kórházi ágyainak száma a 2020. júniusi 30 ezerről a múlt héten 23 900-ra zsugorodott.

Kevesebb ápoló, kevesebb ágy

Az intenzív osztályok megteltek a német kórházakban. Április 17-én 22 539 beteget ápoltak sürgősségi vészellátásban, és már csak a kapacitások 12 százaléka maradt szabad. Összehasonlításul: a járvány második hullámának csúcsán, december közepén az intenzív osztályokon a kapacitások valamivel kevesebb mint 17 százaléka volt üres.

A kapacitáshiányt ezúttal inkább a szakképzett személyzet nélkülözése okozza. A járvány kezdete, vagyis 2020 eleje óta 9000 ápoló hagyta ott a német egészségügyi ellátást. Távozásuk akut tüneteit nem csillapította, hogy az orvosokat és az ápolókat Németországban gyorsított eljárásban oltják be.

A helyzet súlyosbodása ellenére Németország viszonylag jó helyzetben van a szomszédaihoz képest. Tavaly márciusban több mint 30 intenzív osztályos ágy jutott százezer lakosra. Az unió 15 vizsgált országának átlaga a PKV magánbiztosító kutatásai alapján 13,1 szintén százezer lakosra.

Magyarországon 2012-ben ez az arány éppen az átlagos feletti 13,8 volt, miközben Portugáliában százezer lakosra 4,2 ágy jut az intenzív kórházi ellátásban.

A nehéz triázs vizsgálatokat, azaz a betegosztályozás lelkiismereti gondokkal járó döntéseit megelőzendő válságterveket készítettek a német betegellátásban.

„Mindenkit ellátunk. Németországban nem fordulhat elő, hogy rangsorolni kelljen a betegeket” – nyilatkozta Christian Karagiannidis, a DIVI kutatási igazgatója a Tagesspiegelnek.

A szűk kapacitások orvoslására Erich Irlstorfer gyakorlati megoldást javasol.

„Az ápolók és orvosok elfáradtak, és ez az igazi probléma” – mondta Christian Karagiannidis tüdőgyógyász, aki messzemenően támogatja a törvényjavaslatot.

A járvány 80 ezer német áldozata

Németország vasárnap emlékezett a koronavírus-járvány 80 ezer áldozatára. A berlini szertartáson ott volt Angela Merkel kancellár, Frank-Walter Steinmeier államfő pedig mécsest gyújtott az elhunytak előtt tisztelegve.

A járvány kezdete óta 3,15 millió fertőzöttet regisztráltak a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint.

Közülük 5,4 millió, azaz a népesség 6,54 százaléka már teljes védettséget élvez.

(Borítókép: Orvosi személyzet koronavírusos beteget lát el a dél-németországi Stuttgartban 2021. március 24-én.Fotó: THOMAS KIENZLE / AFP)