A belarusz parlament módosította a szélsőségességek elleni harcról szóló törvényt

A belarusz parlament felsőháza jóváhagyta a szélsőségességek elleni harcról szóló törvény módosítását javaslatokat benyújtó főügyész. A törvény szerint bárki, aki az alkotmányos rendet vagy Belarusz függetlenségét támadja a hatóságok szerint, azt szélsőségesnek kell tekinteni.

Andrej Sved szerint a törvénymódosítások lehetővé teszik, hogy az állam ne csak büntessen, hanem elsősorban megelőzzön, feltárjon, és csak ezen intézkedések után döntsön az érintettek felelősségre vonásáról.

A törvénymódosítás külön határidő meghatározását javasolja a „szélsőségesség jeleit mutató" szervezetek elleni – gyorsított eljárású – polgári perekben, és indítványozza bizonyos jelképek, tárgyak és információs termékek szélsőségessé nyilvánítását. Továbbá törvényben rögzít több büntetőjogi szakkifejezést, bővíti a „szélsőségesség" és a „szélsőséges anyagok" fogalmát, a belügyi szervekre ruházza a szélsőségesség ellen fellépő illetékesek tevékenységének összehangolását, és meghatározza a szélsőséges szervezetek betiltásának rendjét.

Az egy híján 100 éves emberjogi civilszervezet, az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége szerint a belarusz kormány így akarja lehetővé tenni, hogy minél gyorsabban be lehessen börtönözni vagy megfélemlíteni a demokráciáért tüntetőket, valamint a rendőri brutalitásról tudósító újságírókat.

Az alsóház által korábban elfogadott törvénymódosítást még az elnöknek is alá kell írnia ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen. 

Alekszandr Lukasenkót a nyugati országok mellett az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. Belaruszban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Alekszandr Lukasenko nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvetlana Tyiihanovszkaja ellenzéki vezetőt elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket. Kontra Ferenc nyugalmazott nagykövet, aki 2008 és 2012 között volt Magyarország minszki nagykövete szintén egyértelműen kijelentette, hogy 

nem az ellenzék szerint csalták el a választást, hanem elcsalták a választást.

A választás után hosszú ideig hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek a megmozdulások során.