Ursula von der Leyen: Megbántva és megsértve éreztem magam nőként és európaiként is

A nők jogainak tiszteletben tartása és a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult feszültség csökkentése a Törökországgal folytatott párbeszéd folytatásának fontos előfeltételei között szerepel – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben hétfőn, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az európai uniós és a török vezetés között április elején tartott találkozó eredményéről folytatott vitáján, amelyről az MTI számolt be.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen április 6-án közösen tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török államfővel az EU és Törökország közötti kapcsolatokról. A találkozó kezdetekor kiderült, hogy csak két fő részére készítettek ki karosszéket, amelyeken Erdoğan és Michel foglalt helyet, miközben az EB elnökének csak egy távolabbi díványon jutott hely.

Ursula von der Leyen a kanapébotrányként elhíresült esettel összefüggésben a hétfői vitán hangsúlyozta: elvárta volna, hogy bizottsági elnöki tisztéhez megfelelő bánásmódban részesüljön Ankarában, az illetlen bánásmód azonban egyszerűen női mivolta miatt érte.

Megbántva és megsértve éreztem magam nőként és európaiként is. Az eset ugyanis nem a protokollról, hanem az Európai Unió értékeiről szól. Azt mutatja, mennyire messze járunk attól, hogy a nőket mindig és mindenhol egyenlőként kezeljék

 – fogalmazott.

A bizottsági elnök a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzését célzó, az Európa Tanács égisze alatt elfogadott isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel az attól még távol maradó tagországokat. Azt hangsúlyozta, a távolmaradás, illetve az, hogy Törökország nemrégiben bejelentette, hogy kivonul az egyezményből, rossz jelzést küld a nők jövőbeli helyzetére vonatkozóan. Szükségesnek nevezte, hogy az Európai Unió nemzetközi szervezetként csatlakozzon az egyezményhez.

Ursula von der Leyen a Törökországgal fenntartott párbeszéd folytatásával kapcsolatban a nők jogainak tiszteltben tartásának fontossága mellett hangsúlyozta, Ankarának Görögországgal és Ciprussal a Földközi-tenger keleti felében a szénhidrogénforrások kitermelése miatt kialakult feszültség csökkentésére kell törekednie, valamint végre kell hajtania az Európa Tanács égisze alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteit a gazdasági és migrációs együttműködés megerősítéséhez.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: az EU Törökországgal fenntartott kapcsolata „nehézségekkel terhes, komoly és kényes”, egyebek mellett Ankara jogsértései miatt. A kapcsolatok elmélyítése mindaddig nehéz marad, amíg Recep Tayyip Erdoğan török elnök irányítása alatt a tekintélyelvűség kiépítése folytatódik – mondta.

Mély aggodalmunkat fejeztük ki a jogállamiság, az alapvető jogok, az isztambuli egyezményből való kilépés, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának, illetve a politikai pártok és a média elleni irányított támadások miatt Törökországban. A széles körű együttműködést nehéz tovább erősíteni akkor, ha az intézkedések negatív tendenciája folytatódik az említett területeken

 – fogalmazott. A törökországi látogatás alkalmával történt „protokolláris incidenssel” összefüggésben kijelentette, mindig is fontos volt számára az európai intézmények közötti kapcsolat megerősítése. „Hasonló incidens nem fordulhat elő még egyszer” – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor, hogy megítélése szerint másfajta reakció káros lett volna az Európai Unió Törökországgal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítései szempontjából.

Michel végezetül arra emlékeztetett, hogy április közepén az Európai Parlament (EP) elnökéből és frakcióvezetőkből álló, az EP házbizottságaként működő úgynevezett Elnökök Értekezletének brüsszeli tanácskozásán bocsánatot kért Ursula von der Leyentől az Ankarában tanúsított tétlenségéért.