Botond, Mózes
10 °C
20 °C

Elképzelhető, hogy a Covid-vakcinát évente kell beadni

GettyImages-1293785795
2021.04.29. 19:38
Ausztrál orvosok szerint az influenzaoltáshoz hasonlóan valószínűleg a Covid-vakcinák éves beadására lesz szükség ahhoz, hogy féken tarthassuk a koronavírus-járványt.

Megállapításukat arra alapozzák, hogy jelenleg a fertőzés vagy az oltás után fokozatosan csökken a szervezet immunitása. Ezzel párhuzamosan új mutánsok jelennek meg, amelyek gerjeszthetik a fertőzési hullámot.

„A nyájimmunitás azt feltételezi, hogy elérése esetén a vírus többé nem cirkulál a közösségben” – mondta Miles Davenport.

Az Új-Dél-Wales Egyetem professzora azonban osztja azoknak a kutatóknak a véleményét, akik szerint nyájimmunitás a jelenlegi körülmények között nem alakulhat ki.

A szakemberek becslése szerint a népesség legalább 60-70 százalékának kell átesnie a fertőzésen, illetve beoltottnak lennie a nyájimmunitás kialakulásához.

A Davenport és kollégái által készített tanulmány szerint azonban az emberi szervezetben kialakult védettség idővel enyhül, másrészt új mutánsok jelennek meg, amelyek az eredeti vírustól eltérően sokkal gyorsabban terjednek – lásd például a brit vagy indiai változatot.

Terjedésüket éves oltással lehet megakadályozni – írják a kutatók, akik leszögezik, hogy noha a vakcinák nem állíthatják meg teljesen a fertőzést, nagymértékben csökkentik a súlyos betegség kialakulását.

Marad a Covid–19, enyhébb tünetekkel

A nyájimmunitás követelménye a nagy fokú átoltottság.

„Az influenzához hasonlóan a koronavírus-fertőzés kockázata a vírusnak történő első kitettségnél a legnagyobb. Az oltás után kialakul az alapvető védettség, ami várhatóan megakadályozza a betegség súlyosbodását. A koronavírus, csakúgy, mint az influenza vírusa, terjedhet, következményei azonban enyhék” – mondta a professzor.

A kérdés már csak az – Davenport szerint –, hogy az enyhe tüneteket okozó fertőzés után szükség van-e úgynevezett emlékeztető oltásra.

A Covid–19 mellett a koronavírusnak még négy másik törzse ismert. Ezek általában az enyhe meghűléshez hasonló tüneteket okoznak. Ezekkel a törzsekkel szemben nem alakul ki hosszú távú védettség: az embereket újra és újra megfertőzheti ugyanaz a koronavírustörzs.

„Nincs okunk azt feltételezni, hogy a covid-védettség eltér a többi koronavírustörzs ellen kialakult immunitástól” – hangoztatta Miles Davenport.

A professzor megerősítette azokat a korábbi nézeteket is, miszerint a nyájimmunitás mindaddig nehezen érhető el, amíg el nem kezdik beoltani a 16 év alatti fiatalokat. Ennek a korosztálynak az oltása késik, mert még nem fejeződtek be a velük kapcsolatos klinikai vizsgálatok.

Országonként eltérő az oltási program is.

A vakcina jóvoltából a himlő világszerte teljesen eltűnt. A gyermekbénulás azonban a két évtizede tartó oltási program dacára felüti még a fejét Pakisztánban, Afganisztánban és Nigériában, holott a három dózisból álló oltási sorozat hatásossága 99-100 százalékos.

Az East Anglia Egyetem kutatói sem valószínűsítik a nyájimmunitás kialakulását a vizsgált Pfizer- és AstraZeneca-vakcinákkal.

„A nyájimmunitás nem alakulhat ki, kivált a kevésbé hatásos AstraZeneca-oltással” – írják a szerzők. Aggasztónak tartják, hogy a fertőzés terjedhet a beoltott, tünetmentes személyekről a kiszolgáltatott helyzetben levő, nem beoltott személyekre. Emiatt az mRNS-alapú vakcinákat (pl. Pfizer vagy Moderna) kapják azok az egészségügyben és idősotthon-ellátásban dolgozók is, akik nagyszámú sérülékeny, nem beoltott személlyel kerülnek kapcsolatba.

És ha nem alakul ki nyájimmunitás?

Még mindig nem tisztázott, miként befolyásolja majd a nyájimmunitás elmaradása a nemzetközi utasforgalmat, illetve a korlátozások feloldását.

„A jó hír, hogy az oltási programokkal jelentősen mérsékelhető a fertőzés előfordulása a közösségben, valamint a súlyos lefolyású betegség kialakulása” – érvel Davenport.

A professzor szerint a vakcinák nagymértékben csökkentik a járvány terjedését, ugyanakkor kutatásai alapján nem tartja valószínűnek a nyájimmunitás kialakulását.

„Régóta foglalkozom a vírusokkal. Egy dolog biztos: képesek meglepetéseket okozni” – mondta Stuart Turville, Davenport kutatótársa.

Tömeges oltással nyájimmunitás elérhető Ausztráliában – állítja ezzel szemben Raina MacIntyre professzor.

Tanulmánya szerint 90 százalékos hatásosságú vakcinákkal, a népesség 66 százalékos átoltottságával kialakul a nyájimmunitás.

Nigel McMillan szintén derűlátó: „Ha a vakcina hatásossága három vagy öt év elteltével gyengül, akkor be kell adni az emlékeztető oltást.”

Ez csak azt jelenti, hogy a nyájimmunitás nehezebben érhető el, de nem lehetetlen – véli a queenslandi professzor.

(Borítókép: Koronavírus elleni vakcinát készítenek elő Torinóban, Olaszországban 2020. december 30-án. Fotó:  Stefano Guidi / Getty Images)