Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMElőbb gyógyulhat a hosszú-covidból, ha edzeget egy kicsit
További Külföld cikkek
- Börtöntáborba küldték azokat az észak-koreai szökevényeket, akik kapcsolatba kerültek a kereszténységgel
- Szijjártó Péter: Végre egy jó hírt is kapott a globális békepárti többség
- Romániát és Bulgáriát már csak egy hajszál választja el a schengeni övezettől
- Ukrajnában Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
Jelentős javulást tapasztaltak testmozgásukban, légzésükben, fáradtságukban és kognitív képességeiben azok a hosszan tartó Covid-19 tünetekben szenvedők, aki részt vettek egy hat hétig tartó rehabilitációs programon – közölték brit kutatók.
Az angol Nemzeti Egészségkutató Intézet (NHR), a Leicesteri Egyetem, a Leicesteri Kórház és a Loughboroughi Egyetem kutatói a Chronic Respiratory Disease című tudományos folyóirat pénteken megjelent számában ismertették tanulmányukat a rehabilitációs programban részt vett 30 beteg állapotáról, akik hat héten át hetente kétszer vettek részt rehabilitációs foglalkozásokon.
Ezek a foglakozások felölelték az aerobik gyakorlatokat, a gyaloglást vagy gyaloglógép használatát, a kar és a láb erőedzését, egészségfelvilágosítási beszélgetéseket a tünetek kezelésének segítésére.
A kutatók statisztikailag jelentős javulást tapasztaltak. Az általuk összeállított terápiás program (FACIT) mérőszámai szerint a páciensek fáradékonysága 5 ponttal javult hat hét alatt. Javult a mértékadó klinikai képességi vizsgálatokkal mért általános jólétük és szellemi képességeik is.
Olyan betegeknek ajánlották fel a rehabilitációs programban való részvételt, akik úgy érezték, hogy mindennapos tevékenységükre hatással vannak a hosszan tartó Covid-19 fizikai és/vagy pszichológiai tünetei. Kizárták viszont azokat a betegeket, akiknek akut tünetei voltak, orvosilag nem voltak stabilak – például nem kezelték cukorbetegségüket – vagy olyan tüneteket mutattak – szaglás, ízérzékelés elvesztése –, amelyek azt jelezték, hogy számukra nem előnyös egy légzőszervi rehabilitációs programban való részvétel.
A résztvevők között egyenlő arányban volt nő és férfi, átlagéletkoruk 58 év volt, és 87 százalékukat kezelték kórházban, átlagosan 10 napon át.
„Az alkalmazott rehabilitációs program a Covid-19 után biztató javulást mutatott fel a klinikai eredményeket tekintve. Senkinek nem kellett abbahagynia azért, mert rosszabbodtak a tünetei és a program magas arányú befejezése azt jelzi, hogy a betegek megfelelő kezelésnek tartották” – idézte a kutatóintézet közleménye Sally Singh professzort, a Leicesteri Kórház érrendszeri és légzőszervi rehabilitációs részlegének a vezetőjét.
Voltak aggodalmak azt illetően, hogy a rehabilitáció súlyosbítja a tüneteket, vagy újakat vált ki, és hogy a testmozgás felerősíti a fáradtságot. Eredményeink utóbbit nem mutatták ki, és sok résztvevőnek javultak a tünetei
– magyarázta a professzor, és hozzáfűzte, hogy ez azt feltételezi, hogy az alkalmazott légzőszervi rehabilitációs kurzus része lehet egy betegközpontú és holisztikus megközelítésű programnak a hosszan tartó Covid-tünetek különféle megjelenésének a kezelésére.
A kutatócsoport elismerte, hogy a tanulmányban nem volt hasonló tünetekkel bíró kontrollcsoport, hogy össze tudják hasonlítani a két csoport egészségi állapotát és újabb vizsgálatokra van szükség nagyobb létszámú résztvevővel, hogy az eredményeket megerősítsék.
(Borítókép: Emberek részt vesznek egy reggeli sport foglalkozáson 2020. augusztus 22-én Colorado-ban. Fotó: Mark Makela / Getty Images)