Iván
21 °C
39 °C

Csíksomlyói búcsú: a medvéket elköltöztetik, magyarországi zarándokokat nem fogadnak

DNAND20200530007
2021.05.13. 07:47

A pünkösdi búcsúra készülő Csíksomlyón rendszeresen feltűnő kétbocsos anyamedve áthelyezését kérvényezi Csíkszereda polgármestere. Korodi Attila egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 

minden szükséges hivatalos lépést megtettek, várják a környezetvédelmi hatóságok jóváhagyását.

A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy az anyamedve agresszív lehet, és a helyi lakosok és kirándulók által is kedvelt, forgalmas területen tűnik fel rendszeresen. Korodi Attila reményét fejezte ki, hogy a pünkösdi hétvégéig az áthelyezés meg is történik. 

Idén a tervek szerint a csíksomlyói hegynyeregben tartják meg a pünkösdszombati búcsús nagymisét. A részleteket a szervezők még pontosítják, elsősorban arról megy az egyeztetés az erdélyi ferences rendtartomány képviselőivel és a hatóságokkal, hogy kik és hányan vehetnek részt majd a búcsún. 

Csíkszeredában jelenleg a legenyhébb romániai járványügyi szabályok érvényesek. A városban a koronavírus-fertőzöttségi ráta 1,16 ezrelékes volt. A ráta Romániában a korábbi két hétben jegyzett, ezer lakosra jutó új fertőzések számát jelenti. Hasonlóan alacsony (1,22 ezrelékes) az új fertőzések aránya Hargita megyében is. Ha a pünkösdi hétvége előtti napokban is ilyen adatok lesznek, akkor az érvényes jogszabályok alapján a csíkszeredaiak kimehetnek a hegynyeregbe a búcsúra. Korodi Attila polgármester pár nappal ezelőtt azt mondta, hogy valószínű idén sem lesz lehetőség – a hivatalos delegációkat leszámítva – magyarországiak csíksomlyói zarándoklatára. Hozzátette: különböző forgatókönyveket dolgoznak ki, és ezek közül választják ki a római katolikus egyház és az állami hatóságok képviselőivel közösen azt, amely lehetővé teszi a zarándoklatot, de egyúttal a legkisebb járványügyi kockázatot hordozza.

A csíksomlyói búcsú – amelyet tavaly választottak be a hungarikumok közé – a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata. Története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy legyenek a ferences rend segítségére a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett, amely 550 évvel később, 1990-től kezdődően az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseménye lett. A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában van, míg a szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben van.

(Borítókép: Az üres Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyereg, valamint a Hármashalom-oltár a csíksomlyói búcsú napján 2020. május 30-án. A koronavírus-járvány miatt zarándokok nélkül lehetett csak megtartani a tavalyi csíksomlyói búcsút. Fotó: Veres Nándor / MTI)