A francia elnök szerint Oroszország és Belarusz ellen már nem elég a szankció

Emmanuel Macron támogatja, hogy meghívják a belarusz ellenzéket a hét legfejlettebb ipari ország (G7) júniusi cornwalli csúcstalálkozójára, ha az Egyesült Királyság ezt kívánja – adta hírül kedden a brüsszeli európai uniós csúcstalálkozón tartózkodó francia elnök környezete nyomán az MTI.

Macron Brüsszelben azt is kijelentette, hogy az EU-nak igen alaposan felül kell vizsgálnia a Moszkvával való kapcsolatát. Úgy vélte, hogy az Oroszország és Belarusz elleni szankciók már kimerítették lehetőségeiket.

A francia elnök szerint nem elegendő egyszerűen csak reagálni a történésekre, hanem „rövid, közép- és hosszú távú stratégiát kell kidolgozni”.

A helyzet változását követő fokozatos szankciók már nem jelentenek hatékony politikát

 – szögezte le Macron.

Az uniós vezetők hétfő este úgy döntöttek, hogy lezárják légterüket Belarusz előtt, és újabb büntetőintézkedéseket hoznak Alekszandr Lukasenko belarusz vezető rendszere ellen, amely vasárnap bombariadóra hivatkozva leszállásra kényszerítette Minszkben a Ryanair légitársaság gépét, hogy őrizetbe vegye a rajta utazó Roman Protaszevics ellenzéki bloggert.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán zárt ajtók mögötti informális ülésre ül össze, amelyen a belarusz helyzetet vitatják meg – közölték diplomaták. A virtuális tanácskozást Franciaország, Írország és Észtország kérésére hívták össze.

Bulgária sürgősséggel a külügyminisztériumba kérette Alekszandr Lukasevics belarusz nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen a Ryanair incidensével kapcsolatban. A szófiai külügyminisztérium megfogalmazása szerint a belarusz hatóságok hivatalos álláspontja „nem tekinthető bizalomra méltónak”.

A találkozón a bolgár fél leszögezte, hogy az incidens azonnali és gyors kivizsgálását követeli a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) keretén belül, és követelte az őrizetbe vett újságíró, Roman Protaszevicsnek, a belarusz kormány által szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna volt főszerkesztőjének azonnali szabadlábra helyezését. Független vizsgálatot követel több nemzetközi pilótaszervezet is az Athénból Vilniusba tartó Boeing-737-est ért incidens miatt.

A Légijármű-pilóta Szövetségek Nemzetközi Szövetsége (Ifalpa), az Európai Pilótaszövetség (ECA) és SEPLA spanyol pilóta szakszervezet közös közleményében mély aggodalmát fejezte ki az eset miatt, egybehangzóan a szakosított ENSZ szervezet, az ICAO állásfoglalásával.

A pilóták szerint a belarusz légierő beavatkozása – az egyik MiG-29-es vadászgépe a minszki repülőtérre kísérte a Boeing-737-est – politikai indíttatású volt, megsérti a polgári légi közlekedést szabályozó Chicagói Egyezményt, és egyértelműen törvénytelen fellépés, amely magán hordozza „egy államilag támogatott emberrablás jellemzőit”.

Svédország kedden az emberi jogok helyzetére hivatkozva felmondott egy Belarusznak szánt, 200 millió euró értékű exportgarancia-programot a Svéd Exporthitel Ügynökség (EKN) bejelentése szerint. Az egyelőre csak terv szintjén létező program Siemens gyártmányú gázturbinák Svédország által történő értékesítésére vonatkozott volna, és két belarusz állami cég, a RUE Brestenergo és a RUE Minskenergo által üzemeltetett villamos erőművekhez szállították volna őket.