Brüsszel-ellenes szövetségre lépett Johnson és Orbán?

Miniszterelnök úr, mi dolga van az Egyesült Királyságnak Vlagyimir Putyin barátjával? 

– vetette oda az egyik brit újságíró az Orbán Viktor magyar kormányfőt a Downing Street 10. előtt fogadó Boris Johnsonnak. 

Orbán látogatására fejvakargatva nézett a brit sajtó egy része, azon tűnődve, mi indokolta, hogy Orbán legyen a második uniós államférfi, akivel a brexitet követően, az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése után találkozik Johnson?

A találkozóról kiadott közlemények részben választ adnak e kérdésre: erősíteni az együttműködést a V4-gyel, melynek soros elnökségét éppen Magyarország veszi át, és amelynek Londonban széles körben Magyarországot tekintenek a motorjának, Orbánt pedig de facto vezetőjének. 

Érdemes észben tartani, hogy a V4-nek Lengyelország oszlopos tagja, és az Egyesült Királyságban a lengyelek alkotják a bevándorlók egyik legnépesebb táborát. 

Ennél azért komolyabb motivációk húzódnak meg a háttérben, kétséges, hogy a találkozó azért most jött létre, mert már jó pár hónapja napirenden van. A BBC riporterének információi szerint a találkozót a magyar fél kezdeményezte, és az etika megköveteli, hogy ha egy EU-s vezető audienciát kér, előbb-utóbb eleget tenni a kérésnek.

Több a hasonlóság, mit gondolnánk

Budapest és London érdekei a nemzetközi politikában keresztezik egymást, és a brexit miatt fontos szövetségesekre lelhetnek egymásban. 

Az Egyesült Királyság már az Európai Unióból történő kilépési folyamat alatt kereste az új partnereket, akikkel majd független országként kereskedelmi és együttműködési megállapodásokat üthet nyélbe. London egy ideig abban bízott, hogy a brexittel megtörve az unió egységét idővel egyes tagállamokkal külön-külön alakít ki együttműködési megállapodásokat, ám ebben mindeddig nem járt sikerrel. 

Lehet, hogy Budapest lesz az egyik ilyen unión belüli barát, hiszen az Orbán-kormány eddig sem restelkedett külön utakat járni akár a vakcinabeszerzésben, akár a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok építésében. Végső soron pedig Magyarország megkerülheti az uniót, és a korábbi brit terveknek megfelelően egyéni, testre szabott megállapodásokat köthet Londonnal. 

Fontos tényező az is, hogy London immár inkább riválisként tekint a nagy európai városokra, melyekkel vagy a halászati jog miatt vitázik, vagy éppen könnyes szemekkel nézi, ahogy a brexit miatt az addig a brit gazdaságot gyarapító pénzügyi vállalatok átköltöztek hozzájuk. 

A Brüsszellel ápolt kapcsolat sem az igazi, már a kilépési tárgyalások alatt feszültté vált a viszony, amin az Oxford–AstraZeneca-készítményének szállítási nehézségei, valamint a vakcinanacionalizmusról szóló EU-s vádak sem segítettek. 

Itt jön képbe Magyarország, amelynek kapcsolata Brüsszellel ugyancsak nem nevezhető rózsásnak, és a „szabadságharcos szellemiségben” is egyezik az Egyesült Királysággal. Londonnak éppen ezért jól jön egy olyan uniós tagállam barátsága, amely kész felvállalni a konfliktust az uniós intézményekkel.

Magyarország mint a demokrácia terjesztője

Aggodalomra adhat okot Londonban az, hogy a briteknél is slágerré vált szuverenitás címén Budapest kifejezetten baráti kapcsolatot alakított ki a nyugati szövetségi rendszer mumusaival, Oroszországgal és Kínával, amelyekkel szemben a brit kormány is bekeményített. Míg Angliában az oroszok mérgezéses merényletet hajtanak végre, Magyarországon befektetési bankot létesítenek, míg London kitiltja a Huaweit a brit 5G-rendszer kiépítéséből, Budapesten van a kínai telekommunikációs óriásvállalat regionális székhelye. 

Mindazonáltal megfigyelők szerint Johnsonnak értékes közvetítő lehet az Orbán-kormány Peking és Moszkva között. 

Johnson – a hivatalos tájékoztatás szerint – arra biztatta Magyarországot, hogy vesse latba befolyását a demokrácia és a stabilitás előmozdítása érdekében. Mondhatni: népszerűsítse a demokratikus értékeket a kínaiaknál és az oroszoknál. 

Válasz lehet a „miért éppen most találkoztak” kérdésre, hogy két hét múlva esedékes a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7-ek csúcstalálkozója az angliai Carbis Bayben, ahol az elnökséget ellátó Egyesült Királyság a szándékai szerint a nyugati liberális demokrácia és annak értékei védelmét fogja sürgetni a részt vevő országoknál és szövetségeseiknél. 

Az Orbán–Johnson-találkozó így akár egy előzetes megbeszélésnek, akár felmérésnek is tekinthető, ahol a brit kormányfő megnézte magának, kivel is van dolga Magyarországon, amikor Joe Biden amerikai elnök éppen a nyugati demokratikus országok szövetségének felélesztésén és az autoriter, feltörekvő nagyhatalmakkal való szembeállításán fáradozik. 

Maga a magyar miniszterelnök is közölte: a brit kormányfővel tartott pénteki megbeszélésen szóba kerültek a demokráciával, a sajtóval, az LMBTQ-közösséggel, a jogállamisággal kapcsolatos kérdések.

De azért csípik is egymást, nem? 

Elképzelhető, hogy ideológiai vonulata is van Johnson és Orbán közeledésének. Bár a brit sajtó képviselői támadják Orbánt a bevándorlásellenessége miatt, amit a magyar miniszterelnök nem is rejtett véka alá, emlékezetes, hogy a brexitnépszavazáson sokan a bevándorlás miatt ikszeltek a távozásra. A brit kormányfő pedig a minap ellene forduló egykori főtanácsadójával, Dominic Cummingsszal egyetemben a brexit nagy támogatói, illetve stratégái voltak.

Mások mellett a The Guardian is nemrég cikkezett arról, hogy az utóbbi hónapokban tömegesen fordították vissza a brit határról azokat az uniós állampolgárokat, akikről a hatóságok feltételezték, hogy az új bevándorlási szabályoknak nem megfelelve, vízum nélkül igyekeznek letelepedni és munkát vállalni az Egyesült Királyságban. Mi több, nemcsak visszatoloncolják az érintetteket, hanem olykor azt megelőzően őrizetbe veszik, és akár több napra is elzárják őket. Magyarán az Egyesült Királyság bekeményít az illegális vagy illegálisnak vélt bevándorlással szemben.

Az Orbán-kormány pedig nem győzi hangsúlyozni, hogy az illegális bevándorlással van gondja. Kritikusok szerint bezzeg ha az adott bevándorlónak van pénze, akkor gond nélkül letelepedhet Magyarországon, de ezt nem a mások mellett orosz, ukrán és kínai milliárdosok pénzét fenntartások nélkül elfogadó London fogja felróni Budapestnek. 

A brit és a magyar kormány így a bevándorlás kérdésében is közös nevezőre juthat. A magyar fél támogatja a szigorodó brit szabályokat, a britek pedig igyekeznek előnyösen kezelni a több százezer lelket számláló magyar közösséget Nagy-Britanniában, különösen azokat, akik állandó tartózkodásra regisztráltak a hatóságoknál a brexit utáni időszakban.

Ha Johnson és Orbán világlátása nem is feltétlenül egyezik, előbbi egy unión kívüli, utóbbi pedig egy unión belüli Brüsszel-ellenlábast fedezhetett fel a másikban. 

(Financial Times/BBC)

(Borítókép: Boris Johnson fogadja Orbán Viktort a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. előtt 2021. május 28-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)