Írország ellenzi a globális minimumadót, és ez Magyarországnak is jó

Az ír pénzügyminiszter „kifejezett fenntartásai” miatt zátonyra futhat Joe Biden amerikai elnök elképzelése az ún. globális minimumadó 15 százalékos adókulcsáról.

Paschal Donohoe kifogásának azért van súlya, mert Írországban számos olyan technológiai és gyógyszeripari cég működik, amelyeket épp az alacsonyabb adó vonzott az országba.

„Valóban jelentős fenntartásaink vannak a globális minimumadó olyan szintű megállapításával kapcsolatban, amely azt eredményezné, hogy csak bizonyos országok és bizonyos méretű gazdaságok részesülhetnek ebből az alapból” – ezt nyilatkozta Donohoe a Sky Newsnak.

Az amerikai kormányzat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) és a G20-akkal folytatott tárgyalások során legalább 15 százalékos egységes adókulcsról szóló megállapodásra szólított fel – emlékeztet az AFP hírügynökség.

#UPDATE US President Joe Biden's push to get major economies to agree on a 15 percent minimum tax rate for multinational corporations has hit turbulence after Ireland's finance minister expressed "significant reservations" about the plan https://t.co/4dbrUCctUu

— AFP News Agency (@AFP) May 25, 2021

Az Európai Unió vezető gazdaságai: Franciaország és Németország bejelentette, hogy támogatnák az ilyen szintű adót. Az kezdeményezést Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is pártfogásába vette, és „előnyösnek” tartja.

„Miért? Mert a minimumadóval megszűnik versenyfutás, és kevesebb lesz az adóelkerülés” – nyilatkozta Georgieva a Washington Postnak.

Írország eurómilliárdokat bukna a minimumadóval

A pénzügyi vezetők szerint a minimumadó a feltétele az országok közötti verseny megfékezésének, vagyis annak, hogy ki tudja a legalacsonyabb adóval magához édesgetni a multikat. Szerintük ez a „versenyfutás” olyan bevételeket von el, amelyeket más kormányzati prioritásokra lehetne fordítani.

Biden szerint a globális adóegyezmény segítené az Egyesült Államokat is versenyképességének fenntartásában. Az elnök ugyanis a hazai társasági adók emelését javasolta egy nagyjából 2000 milliárd dolláros infrastrukturális és foglalkoztatási program finanszírozására.

Az IMF vezérigazgatója elismerte azonban, hogy kihívást jelent a globális gazdaság számára megtalálni az átmeneti pontot a prioritások és a nemzeti kormányok számára elfogadható leghatékonyabb adókulcs között, mivel egyes országok az alacsony adókulcsokra támaszkodva léptek előre a bevételekért folytatott versenyben.

Írország ebbe a csoportba tartozik. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy Dublin még néhány évig 12,5 százalékon kívánja tartani a társasági adókulcsát. Előrejelzése szerint egyébként 2025-től kezdődően évente kétmilliárd euró (700 milliárd forint) bevételtől eshet el, ha globális minimumadókulcsot vezetnek be.

Magyarország elveti a javaslatot

Magyarországon még az írországinál is alacsonyabb, 9 százalékos a társasági adó.

A Washington Post épp magyar példán mutatta be, hogy az új globális minimumadó miként működne a gyakorlatban. Magyarországon 9 százalék a társasági adó, ez elmarad a 15 százalékos tervezett globális befizetési kötelezettségtől. A magyar állam megkapna 9 százalékot, de a külföldi cég anyaországa jogosult lenne a maradék 6 százalékra. Nem kizárt, hogy a magyar állam ezt követően 15 százalékra emelné a társasági adót, mert úgy érezheti, az ő zsebéből vették ki a pénzt.

A magyar kormány mindenesetre nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléssel járna – ezt mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Párizsban azok után, hogy találkozott Mathias Cormann-nal, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megválasztott főtitkárával.

A tárcavezető szerint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására és a gazdaság növekedéshez.

Senkinek nincs joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába

– közölte Szijjártó, jelezve: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az adókulcsok megállapítása nemzeti hatáskörben maradjon.

(Borítókép: Paschal Donohue sajtótájékoztatót tart Dublinban 2019. május 7-én. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)