Ilyen az, ha Washington lecsap a kelet-európai korrupcióra

További Külföld cikkek

Korrupt bolgár „üzletembereket” és politikusokat, továbbá elsősorban a szerencsejátékhoz köthető 64 céget sújtott szankciókkal az amerikai pénzügyminisztérium – alig egy hónappal a július 11-i előrehozott bulgáriai választások előtt.

Az Egyesült Államok átfogó korrupcióellenes szankciókat vezetett be magas rangú bolgár hatalomgyakorlók ellen, miközben az Európai Unió nem képes szembeszállni a balkáni ország jogállamisági válságával – állapította meg a Politico. Az érintetteket és családtagjaikat kitiltották az Egyesült Államokból, vállalkozásaik nem üzletelhetnek amerikai cégekkel és bankokkal, esetleges amerikai vagyonukat pedig befagyasztják.

A bolgár kísértetiesen emlékeztet a magyar kitiltási botrányra. Hat embert – szintén korrupció gyanújával – 2014 októberében kitiltottak az Egyesült Államokból.

Amerika szokatlanul kemény lépése kínos az EU számára, mivel rávilágít arra, hogy a tömb képtelen saját térségét ellenőrizni a gyakran uniós forrásokhoz kötődő korrupciós botrányok sokasága miatt. Az uniós pénz egy része a bolgár maffia és befolyásos oligarchák zsebében köt ki.

Az intézkedés az eddigi legnagyobb amerikai akció az elszámoltathatósági Magnyitszkij-törvény alapján, amely a korrupció és az emberi jogok megsértőit veszi célba világszerte.

Az Egyesült Államok kiáll minden bolgár mellett, aki a korrupció felszámolására törekszik azáltal, hogy elősegíti a Bulgária gazdasági működését és demokratikus intézményeit aláásó korrupt tisztviselők elszámoltatását

– üzente Andrea M. Gacki, a vagyonellenőrzési hivatal igazgatója.

Brüsszel nem állt ki a korrupció ellen küzdő bolgárok mellett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Angela Merkel német kancellár szemet hunyt a jogállamiság összeomlása felett az unió legszegényebb országában. A bolgár igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt sosem vonták felelősségre Bojko Boriszov volt miniszterelnököt, aki egy évtizeden át uralta az ország politikáját, és szoros szövetségesük volt az EU politikai színpadán a jobbközép Európai Néppártban. Bár az egykori tűzoltó és karatebajnok az áprilisi választásokon elvesztette a hatalmat, pártja a közvélemény-kutatások szerint változatlanul a legesélyesebb a július 11-i újabb választások előtt.

A szankcióval sújtottak

A korrupció nem új keletű Bulgáriában, de már annyira elburjánzott, hogy az oligarchikus maffia ténylegesen átvette az irányítást az állam felett. Elfoglalta az igazságszolgáltatást, a titkosszolgálatokat és a médiát, és ezeken az intézményeken keresztül gyakorolja hatalmát.

A szankciókkal sújtottak egyike Deljan Peevszki, egy ellentmondásos médiamogul és volt parlamenti képviselő, aki már 2019-ben munkaidejének java részét Dubajban töltötte.

Peevszki „rendszeresen részt vett korrupcióban, befolyással való üzérkedést és kenőpénzeket használt fel arra, hogy megvédje magát, ugyanakkor ellenőrzést gyakoroljon a bolgár társadalom kulcsfontosságú intézményei és ágazatai felett” – áll az amerikai pénzügyminisztérium határozatában.

Az amerikai kormány szankciókkal sújtotta a szökésben levő kaszinóbárót, a Koponya néven elhíresült Vaszil Bozskovot, Bulgária egyik leggazdagabb emberét, továbbá Ilko Zseljazkovot, aki jelenleg a nemzeti hírszerzési hivatal tagja, valamint 64, hozzájuk köthető céget.

„A korrupció leépíti a jogállamiságot, gyengíti a gazdaságot és a gazdasági növekedést, aláássa a demokratikus intézményeket, tartósítja a konfliktusokat, és megfosztja az ártatlan civileket az alapvető emberi jogoktól” – üzente Washington.

The Administration believes corruption degrades the rule of law, weakens economies and economic growth, undermines democratic institutions, perpetuates conflict, and deprives innocent civilians of fundamental human rights.

Read more here: https://t.co/x6eleJlrZz
— Treasury Department (@USTreasury) June 2, 2021

A pénzügyminisztérium szankcióival egyidejűleg az amerikai külügyminisztérium beutazási tiltólistára tett bolgár közéleti személyiségeket – köztük egy volt miniszterhelyettest – és családtagjaikat.

A nagy kérdés az, hogy kit korrumpáltak?

– mondta Elena Joncheva, az Európai Parlament képviselője, aki Boriszov egyik legélesebb bírálója.

A jéghegy csúcsa

A részletes indoklás szerint a most is Dubajban bujkáló Bozskov – aki ennek ellenére politikai pártot jegyzett be, amely az áprilisi választásokon a szavazatok közel 3 százalékát szerezte meg – „több alkalommal megvesztegetett kormányzati tisztviselőket”, köztük „egy jelenlegi politikai vezetőt”.

Bozskov azt tervezte: bolgár tisztségviselőket és egy bolgár politikust veszteget meg azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen „orosz politikai vezetők számára a bolgár kormánytisztviselők befolyásolására”.

Zseljazkovot azzal vádolják, hogy Peevszki fedőembereként működött a korrupciós ügyletekben.

Feketelistára kerültek mások is

Az Igen, Bulgária! korrupcióellenes párt vezetője üdvözölte a szankciókat.

„Peevszki és Bozskov működtette a kiterjedt korrupciós rendszert, amit meg kell szüntetni, Boriszovnak pedig távoznia kell a politikai színtérről” – nyilatkozta Hriszto Ivanov.

A bolgárok azt szeretnék, ha intézményeik végre fokoznák a korrupció elleni küzdelmet

– ezt mondta Maja Manolova a dnevnik.bg online hírportálnak. „A bolgár állam az egyetlen, amely nem ismerte fel a határozott korrupcióellenes intézkedések szükségességét” – tette hozzá a volt ombudsman.

A bolgár külügyminisztérium a szankciók bejelentése után kiadott közleményében nem tért ki konkrét ügyekre, de megerősítette, hogy Szófia elkötelezett a korrupció elleni küzdelem mellett, és továbbra is kész a párbeszédre Washingtonnal.

Két nappal később azonban a Reuters szerint az ideiglenes kormány közölte: Bulgária saját feketelistát állít fel azokról a vállalatokról és személyekről, akik kapcsolatban állnak a szankciókkal sújtott három bolgárral és 64 céggel.

Az állami közigazgatási szerveknek és az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknak meg kell szakítaniuk a kapcsolatot a listán szereplő személyekkel – áll a kormány közleményében.

„Az állami intézményeknek és vállalatoknak le kell állítaniuk minden tranzakciót az amerikai szankciós listán szereplő személyekkel és társaikkal. Ellenkező esetben maguk is felkerülhetnek a listára” – mondta Aszen Vasziljev pénzügyminiszter.

(Borítókép: Tüntetők Bulgáriában 2020. július 16-án. Fotó: Jodi Hilton / NurPhoto / Getty Images)