Példa nélküli eljárást indított Brüsszel Németország ellen

GettyImages-631865764
2021.06.14. 09:46
Az uniós jog vajon felülírhatja-e egy tagállam szabályozását? – ez a tétje annak a példa nélküli eljárásnak, amit Brüsszel indított Berlin ellen.

Az Európai Bizottság szerint kivizsgálásra szorul: vajon a német alkotmánybíróság tavaly túllépte-e a hatáskörét, amikor úgy döntött, hogy az Európai Bíróság álláspontja az Európai Központi Bank kötvénykibocsátási gazdaságélénkítő programjáról nincs összhangban Németország alkotmányával.

Ez az első olyan eset, amikor a német alkotmánybíróság szembemegy az Európai Bíróság megállapításával – emlékeztet a Deutsche Welle.

Brüsszel szerint a német legfelsőbb bíróság döntése veszélyeztetheti az Európai Bíróság joghatóságát a 27 tagország felett.

Jóllehet a német alkotmánybíróság ítélete egyáltalán nem befolyásolta az EKB-nak az euróövezet gazdaságának ösztönzésére tett erőfeszítéseit, az Európai Bizottság közölte: lépéseket tesz, mivel a német bíróság „súlyos precedenst” teremtett, amely alááshatja az EU-t, és megnyitja az utat más tagállami bíróságok előtt, hogy megkérdőjelezzék az Európai Bíróság dominanciáját – szögezte le a Financial Times.

„Más országok is érintettek”

Brüsszel „az uniós jog alapvető elveinek megsértése” miatt küldött hivatalos felszólításában két hónapot adott a német kormánynak a válaszadásra. Amennyiben a válasz nem kielégítő, az eljárás az Európai Bíróság elé kerülhet.

A jogi helyzet egészen szokatlan: a független alkotmánybíróság döntését egy kormánynak kell értékelnie, amelynek nincs beleszólási joga az ítéletek megszületésébe. Ha pedig a válasz nem kielégítő, akkor az az európai igazságszolgáltatási testület dönthet, amelynek a döntését épp egy tagállami legfelsőbb bíróság vitatta el.

Brüsszel a jogállamiság megsértése miatt Lengyelországgal is harcban áll, a német esettel egyidejűleg pedig külön kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a Klubrádió lekapcsolása miatt.

A bizottság az uniós médiaszabadság erősítésére irányuló lépése kapcsán közölte: Magyarország döntése „erősen megkérdőjelezhető alapon” született, illetve „aránytalan és átláthatatlan”.

A Németország elleni fellépés az EU és a német alkotmánybíróság között az uniós jog elsőbbségéről folyó hosszú küzdelem legújabb fordulópontja.

„Nagyon alaposan meg fogjuk vizsgálni a bizottság kifogásait” – ígérte Angela Merkel német kancellár szóvivője. Arra a kérdésre, hogy Németország vajon rossz uniós példát mutatott-e a szerződésszegési eljárásokban, azt válaszolta, hogy más országok is érintettek.

Természetesen semmiképpen sem szeretném ezt lekicsinyelni, de nem mi vagyunk az egyetlenek

– tette hozzá Steffen Seibert.

A karlsruhei alkotmánybíróság már régóta az uniós jogszabályok németországi jogszerűségéről a végső szót kimondó döntőbírónak tekinti magát, kivált a költségvetési és monetáris politikában.

Tavaly májusi ítélete szerint a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság túllépte hatáskörét az EKB kötvényvásárlásait igazoló, a német alkotmánybírók szerint „érthetetlen” ítéletével.

Azt is követelték, hogy az EKB három hónapon belül készítsen „arányossági értékelést” a kötvényvásárlások igazolására. Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy Németország kilép az euróövezet monetáris politikájából.

A vita egyébként már tavaly nyáron megoldódott, miután az EKB a német kormány és a német központi bank által támogatott új értékelést készített.

Ennek ellenére a bizottság szerint Németország döntése, miszerint az Európai Bíróság túllépte hatáskörét, ellehetetlenítette az Európai Bíróság ítéletének a németországi joghatását, és ezzel megsértette az uniós jog elsőbbségének elvét.

Nincs veszélyben az Európai Unió Bíróságának tekintélye, és nincsen semmi rendkívüli abban, hogy nézeteltérések támadnak bíróságok között – ezt nyilatkozta Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke tavaly májusban.

Dennis Kolberg, a német pénzügyminisztérium szóvivője most megjegyezte: „Az európai bíróságok közötti hatáskörmegosztás alapvető kérdéseiről van szó. A német kormány álláspontja szerint fontos a bíróságok közötti jó együttműködés.”

(Borítókép: A Németországi Alkotmánybíróság ülése 2017. január 17-én. Fotó: Matthias Hangst / Getty Images)