Az Európai Unió alapító atyja a szentté avatás útján

A Szentszék ugyanis Ferenc pápai dekrétumával elismerte a luxemburgi születésű, francia állampolgárságú, buzgó katolikus Schuman „hősies erényeit” – jelentette a vatikáni hírügynökség.

Az Európai Unió egyik alapító atyja a dekrétummal nagy lépést tett afelé, hogy a római katolikus egyház szentjévé váljon.

A kinyilatkoztatás a katolikus egyház szentté avatásáig vezető hosszú út első lépését jelenti, amelynek során Schuman a „tiszteletreméltó” címet érdemelte ki.

A pápa dekrétumban „hűséges laikusnak” nevezett Schuman kulcsszerepet játszott a háború utáni Európa újjáépítésében, és más politikai vezetőkkel, például Jean Monnet-val együtt a jelenlegi uniós intézmények egyik megalapítója – emlékeztet érdemeire a Politico.

Az 1963-ban elhunyt Schuman a mai európai intézmények egyik alapító atyja. Korábban már több pápa méltatta a hívő katolikus Schuman szerepét abban, hogy leállította az ismétlődő háborúk körforgását Európában – írta a BBC.

Hogyan lesz valakiből szent?

Az 1886-ban Luxemburgban született és francia állampolgárként honosított Schuman rövid ideig annak a Pétain marsallnak volt a híve, akit a második világháború után a nácikkal való együttműködése miatt halálra ítéltek. Franciaország 1940-es német megszállása után azonban Schumant letartóztatta a Gestapo. Egy évvel később sikerült megszöknie, majd a háború végéig bujkált.

A háború utáni időszakban Schuman Franciaország miniszterelnöke és külügyminisztere volt.

Hat alapító tag – Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia – írta alá a Párizsi Szerződést, és ezzel létrejött az Európai Szén- és Acélközösség. A Közösség 1957-ben Európai Gazdasági Közösséggé, majd 1993-ban Európai Unióvá alakult.

Schuman kulcsszerepet játszott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, a NATO-nak, az 1949-es megalapításában is. Ő volt az első elnöke 1958-ban a jelenlegi Európai Parlament jogelődjének tekinthető intézménynek, az Európai Nemzetgyűlésnek. Miután megromlott egészségi állapota miatt távozásra kényszerült hivatalából, az Európa atyja címet kapta.

Ferenc pápa tavaly, a Schuman-nyilatkozat 70. évfordulóján azt mondta, hogy munkássága vezetett „a stabilitás és a béke hosszú időszakához, amelynek ma is részesei vagyunk”.

Az 1998-ban alapított, franciaországi székhelyű Institut Saint Benoît, a Szent Benedek Intézet egyébként évtizedek óta szorgalmazza Schuman boldoggá avatását.

Ez a katolikus egyház szentté avatási ceremóniájának következő lépése. A boldoggá avatáshoz csodát kell tulajdonítani a jelölt halála után elmondott imáknak. Az előterjesztést bizonyítékokkal kell alátámasztani ahhoz, hogy csodaként fogadják el őket.

A boldoggá avatás után általában egy második csodára is szükség van a szentté avatáshoz. Egyszóval Schuman nevéhez egy csodát kell kötni a boldoggá, majd egy másikat a szentté avatáshoz.

Mélyen hívő bibliatudós

Egy 2020 őszén történt lyoni merénylet után, amelyben megsebesítettek egy ortodox papot, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere intelemként – mint írta – a második világháború utáni európai államférfiak kiemelkedő alakját, Robert Schumant idézte: „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz”.

Schuman 1958-ban kapta meg a Karlspreist, Aachen városának díját. Olyan embereknek adományozzák, akik hozzájárultak az európai eszméhez és az európai békéhez. A tekintélyes elismerést Nagy Károlyról, Franciaország és Németország egykori uralkodójáról nevezték el, aki Aachenből uralkodott, és ott is temették el.

Schuman nőtlen maradt, szerény és nem hivalkodó életet élt. Mélyen vallásos hívőként a biblia tudósa volt.

Rajta kívül a vatikáni dekrétum többek között annak a tíz apácának a „hősies erényeit” is elismerte, akiket a második világháború végén a szovjet csapatok öltek meg Lengyelországban.

(Borítókép: Robert Schuman 1949-ben. Fotó: AFP)