A nyugatosodás szentségtörés: a Boko Haram az Iszlám Államba tagozódhat

A videót az Iszlám Állam médiaszervezete készítette, és több száz fegyveres férfi látható rajta, amint egy bokros területen gyülekeznek. Többen közülük nyilatkoztak a kamera előtt, és kiderült, hogy minden résztvevő hűséget fogadott Al-Kuraishinak, akit minden muszlim új vezetőjének választottak.

Bár a videó a riválisok közötti esetleges összefogást feltételezi, nem minden megfigyelő szerint bizonyítja, hogy a Boko Haram összes frakciója kész csatlakozni az ISWAP-hoz.

Összefogunk a hitetlenek elleni harcban

– mondta a Boko Haram egyik tagja Hausában. „Ami most történni fog, messze meghaladja azt, ami a múltban történt, hiszen most egységesek vagyunk.”

Vincent Foucher, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont kutatója szerint – aki a konfliktus szakértője – a felvétel bizonyítja, hogy az ISWAP megszerezte az irányítást.

Ez még egy jel, amely arra utal, hogy az ISWAP nyert

– mondta Foucher.

A szakértő szerint az ISWAP hatalomkonszolidációját jelzi a Boko Haram befolyási övezeteinek számító területeken történt támadások és a civilek elleni erőszak jelentős csökkenése.

Bulama Bukarti, a Tony Blair Globális Változás Intézetének vezető elemzője azonban propagandaként utasította el a videót, megjegyezve, hogy abban nem szerepelnek a Boko Haram fő vezetői.

Úgy gondolom, hogy a Boko Haram még mindig nagyon megosztott, és továbbra is harcolni fognak egymással

– mondta Bukarti.

A Boko Haram terroristacsoport 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy megtisztítsa az iszlám vallást Észak-Nigériában.

A szervezet 2009-ben indította el a felkelést, és sajtóhírek szerint közel 36 ezren haltak meg, illetve több mint kétmillióan kényszerültek elmenekülni lakóhelyükről a konfliktus miatt.

Az ISWAP 2016-ban vált ki a Boko Haramból, többek között azért, mert a szervezet támadásai a muszlim civileket is jelentősen érintették. A mai napig az ISWAP Nigéria északkeleti részén vált jelentős haderővé, amely megnövelte a nigériai hadsereg elleni nagyszabású támadások számát.

2019 óta a hadsereg visszavonult a kis falvakból és helyőrségekből a sokszoros támadások miatt, ehelyett megerősített erődítményeket hozott létre, és azokban telepedett le. Sokan bírálják ezt a lépést, mert az elhagyott vidékeken a dzsihadisták szabadon és ellenőrizetlenül tevékenykedhetnek.

Nigériában mintegy 350 ezer ember halt meg a 12 éve tartó felkelés és az azt követő humanitárius válság következtében. Ha ez ilyen ütemben folytatódik, 2030-ra több mint 1,1 millió áldozat lesz – mondta az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP). A konfliktus miatt a mezőgazdaság, a víz, a kereskedelem, az élelmiszer és az egészségügy is erősen károsodik a területen, ami szintén megnehezíti a civil társadalom mindennapjait.