Amszterdam városa hivatalosan bocsánatot kért a rabszolgaságért

Amszterdam polgármestere hivatalosan is megkövette a világot a holland városnak a rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért. Femke Halsema a rabszolgaság betiltásának július 1-i évfordulója alkalmából közölte: ideje belevésni ezt az igazságtalanságot a város identitásába. 

Bocsánatot kérek az amszterdami város tanács aktív szerepéért a rabszolgák világkereskedelmében

– fogalmazott a polgármester. Mindazonáltal hozzátette, nincs ma olyan élő amszterdami, akit hibáztatni lehetne a múltért. 

A Holland Királyságban 1863-ban számolták fel a rabszolgaságot, jóllehet, az akkori rabszolgáknak még 10 évet kellett lehúzni az ültetvényeken a dél-amerikai Holland Guyanán, mai nevén Suriname-ban, egy átmeneti időszak miatt. A jeles napot ezért keti koti-nak is hívják, ami suriname nyelven annyit tesz, elszakadt a lánc.

A holland város vezetése tavaly döntött a bocsánatkérésről, és javaslatot tett a parlamentnek, hogy tegyen ugyanígy. Ez a BBC szerint kellemetlen helyzetbe hozza az éppen kormányalakításon fáradozó Mark Rutte ügyvivő kormányfőt, aki tavaly a George Floyd halálát követő rasszizmus-ellenes tüntetések hatására is elutasította, hogy állami szinten kérjenek bocsánatot a Holland Királyság sötét múltjáért. Egy parlamenti vitában kijelentette: egy ilyen lépés megosztaná a társadalmat, és fájó emlékeket ébresztene egyesekben. Mindenesetre utasított egy független testületet arra, hogy vizsgálja ki, a hollandok hogyan viszonyulnak a faji kérdésekhez. 

A testület csütörtöki jelentésében megállapította: a lakosság nemigen van tisztában az ország gyarmatosító múltjával, nem ártana tanítani azt az iskolákban. 

Hollandia a XVI.. és XIX. században több kereskedelmi pontot létesített afrikai gyarmatain, ezzel pedig nagyban hozzájárult a rabszolga-kereskedelemhez, nem beszélve arról, hogy gazdagsága jelentős részét is ennek köszönheti. Amszterdam pedig nyakig benne volt az üzletben.