Szlovénia átvette az EU-elnökséget, jövő héten születhet döntés a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárásról

Csütörtökön Szlovénia átvette az Európai Unió soros elnökségét, élén Janez Janša miniszterelnökkel, akit széles körben Orbán Viktor magyar kormányfő barátjának, és – kritikusok szerint – a magyar illiberális demokrácia Szlovéniában történő meghonosítójának tartanak.

Ezért is, hogy sokan tartanak Szlovénia elnöklésétől, attól, hogy a magyar kormány igényeinek megfelelően irányítaná az uniós ügyeket, nem beszélve arról, hogy Janez Janša rendre vitába keveredik az Európai Unióval a többi között a jogállamiság és a sajtószabadság kérdésében. 

Nem véletlenül tartják úgy, hogy Szlovénia „az orbánizmus exportterepe". A ljubljanai vezetés pénzügyi csatát vív a közszolgálati médiával, több tudományos és kulturális intézmény élére a kormányhoz hűséges vezetők kerültek, a politikában pedig 30 éve aktív kormányfő pártja pedig hosszú működése alatt a baloldalról a jobboldalra tolódott. Az sem mellékes, hogy a magyar kormányközeli médiacsoportok keményen terjeszkednek dél-nyugati szomszédainknál. 

Egy vita, egy kötelezettségszegési eljárás

A másik meg az, hogy más uniós politikusokkal ellentétben, Janez Janša nem zúdított kritikákat a magyar államfőre a pedofiltörvényhez kapcsolódó melegellenes szabályozás miatt, helyette a felszólította az uniós vezetőket, kerüljék a felesleges vitát. Megvédte Orbán Viktort az Európai Tanács múlt heti csúcsán, aminek a miértjéről kapott is egy kérdést az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján. Úgy válaszolt, mindenki egyetértett, hogy a melegek ugyanazokkal a jogokkal rendelkezzenek, de a 27 tagú Európai Unióban nem mindenki egyformán gondolkodik. 

Ami Ursula von der Leyent illeti, ő azt mondta, senki nem vitatja a szülők gyermeknevelési jogát, a vita arról szól, hogy Magyarországon hátrányos megkülönböztetés ér egy kisebbséget. A döntés – fűzte hozzá –, hogy kötelezettségszegési eljárást indítsanak az ügyben, hivatalosan az Európai Bizottság jövő heti ülésén születhet meg. Első lépcsőfoka egyébként az volt, hogy a brüsszeli testület levelet írt az ügyben. Erre  az Orbán-kormány válaszolt is.

Kína a háttérben diszkréten köhécsel

Ami a szlovén elnökség esetleges hatásait illeti, az biztos, hogy Janez Janša jóban van a magyar kollégájával, és elképzelésük az unió jövőjét illetően is hasonló lehet, hiszen Orbán Viktor a német-magyar meccs helyett vele, Giorgia Melonival, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek párt vezetőjével, valamint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel vacsorázott. 

A ljubljanai vezetés komoly feladatok elé néz: a járványkérdés, az Európai Unió gazdaságának beindítása, az Európai Bizottság 750 milliárd eurós helyreállítási alapjának, illetve a Nyugat-Balkán uniós integrációjának az előrelendítése miatt, mindazonáltal a figyelem a jogállamiságra fog összpontosulni, mivel Szlovénia ígéretet tett a „a jogállamiság és az európai értékek megerősítésére". Csakhogy sokan szívják a fogukat emiatt, pont a Janša–Orbán-közelség miatt. 

Jóllehet, Borut Pahor szlovén elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában fogadkozott, hogy országa nem fog letérni a liberalizmus útjáról, a szlovén programban mintha megjelenne az orbáni vonal, egyik a viták megszervezése Európa jövőjéről, a másik a migráció, azon belül is az uniós határok biztosítása és a legális és illegális bevándorlás közötti éles különbségtétel. 

A nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának felpörgetéséről a Euronews megjegyzi, néhány vezető EU-tagország, mint Németország és Franciaország vonakodik a bővítéstől, pláne a belső problémák miatt, mint a járványkezelés és a keleti tagországok ellenállása miatt. A szlovén elnök szerint a tétovázás viszont csak az orosz és kínai befolyásnak kedvez. 

Érdekes módon a Politico arról írt, hogy a szlovén elnökség Kínának kedvez, a ljubljanai kormány ugyanis vélhetően a befagyasztott EU-Kína beruházási megállapodás technikai részleteinek kidolgozására is hangsúlyt fog helyezni. A megállapodást Brüsszel és Peking Washington ellenzésére kötötte meg, viszont a kölcsönös szankciók miatt elhalasztották a ratifikációt. Szlovénia viszont minden gyanú szerint előkészíti a terepet a ratifikációhoz, amit vélhetően a nagy tagországok, Budapest meg pláne nem ellenez. 

Megjegyzendő, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök diplomáciai tanácsadója májusban Szlovéniában járt és  azt az üzenetet közvetítette, hogy a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztése az Európai Unió és Kína érdekeit szolgálja. 

A szlovén diplomaták mindenesetre jól fel vannak készülve a hat hónapig tartó elnökségre, a szóbeszéd szerint csak attól tartanak, nehogy Janez Janša olyat találjon mondani, ami csorbítaná az ország megítélését. A szlovén kormányfő ugyanis többször nekiment a szlovén demokrácia helyzetét bíráló uniós vezetőknek a Twitteren.