Szűk három hónappal a választások előtt a német CDU az élen

Az előző közvélemény-kutatási eredményekről már korábban itt írtunk, amikor a jelenlegi kormánykoalíció átvette a vezetést a Zöldekkel szemben. Közelítenek lassan a 2017-ben elért eredményeik felé (32,9 százalék).

A szövetségi választásokon a pártok jelenleg a következő eredményre számíthatnak:

• CDU/CSU: 30 százalék
• Zöldek: 20 százalék
• SPD: 14 százalék
• FDP 12 százalék 
• AfD 9 százalék
• Die Linke: 7 százalék 
• Egyéb pártok: 8 százalék

A korábbihoz hasonlóan még mindig 22 százalékos a nem szavazók és a bizonytalanok száma, amely egyébként majdhogynem megfelel a nem szavazók arányának, ami 23,8 százalék volt a 2017-es parlamenti választásokon.

Ha a németek dönthetnének – ugyanis a kancellárt nem közvetlenül a szavazópolgárok választják meg, hanem a Bundestag –, hogy kit választanának meg kancellárjuknak, akkor

A szavazók 40 százaléka egyikőjüket sem akarná megválasztani.

CDU/CSU programpontok

A kereszténydemokrata koalíció  elutasítja az adóemeléseket, a  külpolitikában kemény álláspontot képviselnek Törökországgal szemben, és céljuk a transzatlanti egység Kínával szemben – írja a Deutsche Welle.

A 139 oldalas választási programtervezet bevezetőjében az olvasható, hogy

Külpolitika téren szeretnének egy közös, erős, nemzetközi válságkezelési rendszert létrehozni. A migráció kezelésében is némiképp keményebb lett a hozzáállásuk, ugyanis az országba érkező menekültek már nem feltétlen részesülhetnek családtámogatási segélyben.

A programban szerepel a videómegfigyelés alkalmazását szorgalmazó intézkedés, vagyis a nyilvános tereken automatizált arcfelismerő rendszert vezetnének be.

Az államnak kemény lépéseket kell tennie a bűnözőkkel és terroristákkal szemben

– írják a programtervezetben.

Gazdasági szempontból bár adóváltozások nem vagy csak részben jelentkeznének, a "Mini-Job"-ban dolgozó munkavállalók bérét az aktuális 450 euróról 550 euróra emelnék meg. Még egy fontos kérdéssel is foglalkozna a CDU/CSU kormánykoalíció, mégpedig a nyugdíjazásra irányuló kérdésekkel, a klímavédelem és a migráció mellett ez is állandó napirendi pontja a pártprogramnak.

A Zöldek programjai nem annyira népszerűek

Jelenleg sok változás nem történt, nagyjából 1 százalékos csökkenésre kellene számítania a Zöldeknek, ha a szavazás most lenne. Az autópályák sebességkorlátozása, a benzinárak növekedése vagy a fapados repülőjáratok korlátozása 

Ám az n-tv.de elemzése szerint Annalena Baerbock a fiatalabb választópolgárok közül előrébb jár konkurens politikustársaitól: a 18–29 évesek 32 százaléka választaná a zöld vezetőt, míg Laschetet csak a 16 százalékuk tenné meg kancellárnak. Olaf Scholz 10 százalékos támogatásra számíthatna a fiatalabbaktól.

Azt viszont érdemes kiemelni, hogy az ökopárt egyértelmű főprofilja a klímavédelem, amelyet választási kampánytervükben gondosan meg is fogalmaztak. Valamint a családok támogatását is kiemelték, illetve nagy hangsúlyt fektetnék az oktatásra is, a környezettudatos-életmódra nevelésben.

Az SPD mint lehetőség

A Szociáldemokrata Párt gyakorlatilag az elsők között volt a választási programtervezet közzétételében. Kiemelték, hogy támogatni szeretnének  minden dolgozót,

Lakhatási lehetőségeket kínálnának fel: évente akár 100 ezer új lakhelyet biztosítanának. 

Programjukban szerepel az esélyegyenlőség, a nők ellen elkövetett erőszakkal való harc, és természetesen a szociáldemokraták is nagy hangsúlyt fektetnének a klímavédelemre.

Az AfD választási kampánya

Az Alternatív Németországért párt 103 oldalas programtervében helyet kapott - hasonlóan a többi párthoz - a családpolitika, a klímaválság és a migrációspolitika, a munkahelytámogatás, igazságügyi modell megváltoztatása, valamint a kulturális támogatások meghatározása a multikulturalizmus fogalmával.

FDP? Die Linke? Mások?

Christian Lindner a Szabaddemokrata Párt vezetője és egyben kancellárjelöltje pártjával momentán 12 százalékos támogatottságra számíthatna, ami kevésnek mondható, viszont - az elemzésekből kiindulva - 

A baloldali párt, a Die Linke még nem tette közzé választási kampányprogramját, eddig csupán egy piszkozatot nyújtottak be.

A kisebb pártok, amelyek jelenleg a szavazók 8 százalékának szavazatait élveznék, 29-en sorakoztak fel a nagyobb pártok mögé, bár többségük még nem esett át a hivatalos elfogadási procedúrán.

(Borítókép: Armin Laschet beszédet mond a Bundenstag üléstermében Berlinben 2021. június 24-én. Fotó: Tobias SCHWARZ / AFP)