Simon, Szimonetta
-1 °C
15 °C

Ez a két vakcina éveken át tartó védelmet nyújt

GettyImages-1231106848
2021.07.03. 14:09
A Pfizer–BioNTech és a Moderna által gyártott vakcinák olyan tartós immunreakciót váltanak ki a szervezetben, ami éveken át védelmet nyújt a koronavírus ellen – ezt állapították meg amerikai kutatók.

Az eredmények egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az mRNS-vakcinákkal oltottak többségének nincs szüksége emlékeztető vakcinára – feltéve, ha a vírus nem mutálódik túlságosan, amire persze nincs garancia. Azoknak viszont, akik a koronavírus-fertőzésből az oltás előtt épültek fel, valószínűleg még akkor sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, ha a vírus jelentősen átalakul.

Ez jó jel arra nézve, hogy mennyire tartós az immunitásunk ezzel a vakcinával

idézte a The New York Times Ali Ellebedy kutatásvezetőt, a St. Louis-i Washington Egyetem immunológusát.

A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány mellőzte a Johnson & Johnson által készített koronavírus elleni vakcina értékelését. Dr. Ellebedy arra számít, hogy a Johnson & Johnson immunválasza kevésbé lesz tartós, mint az mRNS-vakcinák által kiváltott immunválasz.

Dr. Ellebedy és kollégái nemrég arról számoltak be, hogy azoknál az embereknél, akik túlélték a Covid–19-et, a vírust felismerő immunsejtek a fertőzést követően legalább nyolc hónapig nyugalmi állapotban vannak a csontvelőben. Egy másik kutatócsoport tanulmánya azt jelezte, hogy az úgynevezett B-sejtek a fertőzést követően még legalább egy évig érnek és erősödnek.

Az eredmények alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a koronavírussal fertőzött, majd később beoltott emberek immunitása évekig, sőt az sem kizárt, hogy akár egy életen át tarthat.

Nem volt azonban világos, hogy a védőoltás önmagában képes-e hosszú távú védettség kifejtésére.

Dr. Ellebedy csoportja a kérdésre úgy keresett választ, hogy a memóriasejtek forrását vizsgálta: a nyirokcsomókat, ahol az immunsejtek a vírus felismerésére és leküzdésére képződnek.

A limfociták fogékonyak, és felismerik a mutánsokat is

Fertőzés vagy oltás után egyaránt a nyirokcsomókban egy különleges szerkezet, úgynevezett csíraközpont alakul ki. Ez a struktúra egyfajta elit iskola a B-sejtek számára. Gyakorlatilag egy kiképzőtábor, ahol a limfociták egyre kifinomultabbá válnak, és megtanulják felismerni a vírusok genetikai szekvenciáinak változatos készletét.

Minél szélesebb a spektrum, és minél hosszabb ideig gyakorolhatnak a sejtek, annál valószínűbb, hogy képesek lesznek megküzdeni a vírus mutánsaival is.

„Mindenki mindig a vírus fejlődésére összpontosít. Ez igaz a B-sejtekre is” – hangoztatja a seattle-i Washingtoni Egyetem immunológusa. „És ez védelmet nyújt a vírus folyamatos fejlődésével szemben, ami nagyon biztató” – tette hozzá Marion Pepper.

A koronavírussal történő fertőzés után a csíraközpont a tüdőben alakul ki. Az oltás után azonban az ellenálló sejtek képzése a kutatók számára elérhető közelségben lévő hónalji nyirokcsomókban zajlik.

Dr. Ellebedy és kollégái 41 embert toboroztak – köztük nyolcat, akik már átestek a vírusfertőzésen. Őket két dózis Pfizer–BioNTech-vakcinával immunizáltak. A kutatók 14 embertől három, négy, öt, hét és tizenöt héttel az első dózis beadása után vettek mintát a nyirokcsomóból.

A vesződséges munka tette „hősiessé” a tanulmányt – véli Akiko Iwasaki, a Yale immunológusa. „Ilyen gondos időbeli elemzést embereken nagyon nehéz elvégezni”.

Dr. Ellebedy csapata megállapította, hogy tizenöt héttel az első oltóanyagadag után a csíraközpont még mindig nagyon aktív volt mind a 14 résztvevőnél. A koronavírust azonosító memóriasejtek száma nem csökkent.

Biztató, hogy a reakció az oltás után majdnem négy hónappal is folytatódik

– húzta alá Dr. Ellebedy. A csíraközpontok ugyanis jellemzően egy-két héttel az immunizálás után érik el a csúcsot, majd csökken a teljesítményük.

„Négy-hat hét elteltével már alig fejtenek ki hatást” – mondta Deepta Bhattacharya, az Arizonai Egyetem immunológusa. Az mRNS-vakcinák által stimulált csíraközpontok azonban „még hónapokig működnek, és a legtöbb embernél nem nagyon tapasztalható visszaesés”.

A tudósok ismerete a csíraközpontok fennmaradásáról mindeddig állatkísérleteken alapult. Az új tanulmány az első, amely embereken vizsgálta, mi történik az oltás után.

Az mRNS-vakcinák hosszú távú védettséget szavatolnak

A kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a beoltott emberek túlnyomó többsége hosszú távon védett lesz – legalábbis a ma ismert koronavírus-változatokkal szemben. Az idősebbeknek, a gyenge immunrendszerrel rendelkezőknek és azoknak, akik immunitást csillapító gyógyszereket szednek, szükségük lehet emlékeztető oltásra. A Covid–19-et túlélő és később immunizált embereknek valószínűleg soha nem lesz szükségük utóoltásra.

Nehéz megjósolni, hogy az mRNS-vakcinákkal gerjesztett védelem pontosan meddig tart majd.

A védettség elméletileg egy életen át tarthat, vélik a szakértők. A vírus azonban időközben egyértelműen fejlődik, azaz mutálódik.

A koronavírussal megfertőződött, majd immunizált emberek antitestszintje jelentősen megemelkedett, vélhetően azért, mert az antitesteket termelő B-sejteknek elegendő idejük volt arra, hogy fejlődjenek az oltás előtt.

Dr. Ellebedy szerint az emlékeztető oltás valószínűleg ugyanolyan hatású lesz, mint a korábbi fertőzés az immunizált emberekben. „Ha a limfocitáknak adunk még egy esélyt, erőteljes válaszreakcióra számíthatunk”.

Dr. Ellebedy szerint az eredmények azt is sugallják, hogy a tartós immunreakció jeleit kizárólag az mRNS-vakcinák okozhatják, szemben a hagyományosabb eszközökkel, például a Johnson & Johnson oltóanyagával.

(Borítókép:  Matic Zorman / Getty Images)