A pápa bekeményített, erre új egyház jött létre

VIII. Henrik válása

Az angol király, VIII. Henrik (1509–1547) Aragóniai Katalinnal való házassága jól indult, mégsem lett happy end a vége, ugyanis egy idő után a király már válni akart, mert Katalinnak nem született fiúgyermeke. A válás oka nem csak ez volt, hiszen Henrik – ismerve nőügyeit – már Boleyn Annával tervezgette házasságát, és végül ő volt az, aki megszülte a későbbi angol királynőt, I. Erzsébetet.

Henrik uralkodása idején a katolicizmus üldözte az egyházi reformokat hirdető protestánsokat, ám a válás gondolatának nyomasztó érzése miatt végül úgy döntött, VII. Kelemen pápához (1523–1534) fordul azzal a kéréssel, hogy érvénytelenítse házasságát Katalinnal. De a pápa erről hallani sem akart. Henrik viszont annál inkább, és reakcióként

Akit nem mellesleg felségárulás és hűtlenség vádjával később kivégeztetett. Sőt, mint ismert, Henriknek összesen hat felesége volt.

Az anglikán egyház létrejötte

Az angol papság 1531-ben deklarálta – az uralkodó nyomására –, hogy az egyház egyetlen vezetője maga a király. A cím, amelyet megkapott Henrik, az egyház „egyetlen védelmezője, egyedüli és leghatalmasabb ura, és – amennyire Krisztus törvénye engedi – legfőbb feje”. A szentatya viszont nem örült ennek, ám Henrik ennek ellenére fokozatosan szakította meg kapcsolatait a római katolikus egyházzal.

A parlament újabb rendeletet adott ki, amely megtiltotta, hogy egyházjogi kérdésekben bárki a pápát keresse, az egyházi törvényszéket pedig a király ellenőrzése alá helyezte. 1533-ban Thomas Cranmer canterburyi érsek érvénytelenítette Henrik és Katalin házasságát – ugyanis törvénybe foglalták azt, hogy az angol házassági ügyekben a canterburyi érseki hivatal járjon el, ne pedig Róma. Majd júniusban Boleyn Annát királynévá koronázták. 

A katolikus egyházfő nem akarta mindezt ölbe tett kézzel nézni: aki benne volt az ügyben, azt nemes egyszerűséggel egyházi átokkal sújtotta. Ám

Henrik kezében olyan hatalom összpontosult, amely kiterjedt a hit védelmére és az eretnekség elnyomására egyaránt.

Az egyház manapság

Mára az Egyesült Királyság összlakosságának több mint 50 százaléka (52 százalék) mondja magáról azt, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez, és nem követ egyetlen vallást sem. A vallási hovatartozás generációs szakadéka pedig egyre inkább szélesedik. Általánosságban elmondható, hogy az angol fiatalok 70 százaléka nem hívő, sőt a 24 év alatti fiataloknak csupán 2 százaléka tartja magát anglikánnak. Vagyis 

Bár Nagy-Britanniában jelenleg még mindig az anglikán vallás a legelterjedtebb, az elmúlt években csökkent a népszerűsége: 2018-ban a vallásosak 14 százaléka mondta magát anglikán hívőnek.

Az elemzők szerint a brit társadalom minél inkább „nyitottabbá” válik, annál többen hagyják el az egyházat. Hiszen az egyház ma létező egyik legnagyobb kihívása, hogy lépést tudjon tartani a változó világgal és a társadalmi értékrenddel. Úgy gondolják, hogy itt az idő átgondolni az állam és az egyház kapcsolatát. Mivel egyre kevesebb fiatal látogatja a templomokat, 

Justin Welby canterburyi érsek egy korábbi interjújában elmondta, hogy van még mit tenni egyházi ügyekben, különösen a manapság kiemelt figyelmet kapott gyermekmolesztálások felgöngyölítésében és megoldásában.

(Borítókép: Stock Montage / Getty Images)