A pápa bekeményített, erre új egyház jött létre

GettyImages-51246874
2021.07.06. 06:12
1491-ben, 530 éve született VIII. Henrik angol király, akinek a kérését, hogy bontsa fel a házasságát Aragóniai Katalinnal, a pápa visszautasította. Az angol király dühében úgy döntött, elhagyja a katolikus egyházat, és megalapítja – mindmáig tartó – saját vallását, amelynek első irányítója ő maga volt. Az anglikán egyház ma is létezik, bár egyre inkább csökken a híveinek száma.

VIII. Henrik válása

Az angol király, VIII. Henrik (1509–1547) Aragóniai Katalinnal való házassága jól indult, mégsem lett happy end a vége, ugyanis egy idő után a király már válni akart, mert Katalinnak nem született fiúgyermeke. A válás oka nem csak ez volt, hiszen Henrik – ismerve nőügyeit – már Boleyn Annával tervezgette házasságát, és végül ő volt az, aki megszülte a későbbi angol királynőt, I. Erzsébetet.

Henrik uralkodása idején a katolicizmus üldözte az egyházi reformokat hirdető protestánsokat, ám a válás gondolatának nyomasztó érzése miatt végül úgy döntött, VII. Kelemen pápához (1523–1534) fordul azzal a kéréssel, hogy érvénytelenítse házasságát Katalinnal. De a pápa erről hallani sem akart. Henrik viszont annál inkább, és reakcióként

kinyilvánította magát az Angol Egyház Védelmezőjének és Legfőbb Vezetőjének, különvált Rómától, és ezzel egyidejűleg feleségétől is, majd elvette Boleyn Annát.

Akit nem mellesleg felségárulás és hűtlenség vádjával később kivégeztetett. Sőt, mint ismert, Henriknek összesen hat felesége volt.

Az anglikán egyház létrejötte

Az angol papság 1531-ben deklarálta – az uralkodó nyomására –, hogy az egyház egyetlen vezetője maga a király. A cím, amelyet megkapott Henrik, az egyház „egyetlen védelmezője, egyedüli és leghatalmasabb ura, és – amennyire Krisztus törvénye engedi – legfőbb feje”. A szentatya viszont nem örült ennek, ám Henrik ennek ellenére fokozatosan szakította meg kapcsolatait a római katolikus egyházzal.

Boleyn Anna terhességének hírére a király úgy döntött, titokban összeházasodnak, és ezzel együtt elrendelte a végleges elszakadást a római katolikus egyháztól.

A parlament újabb rendeletet adott ki, amely megtiltotta, hogy egyházjogi kérdésekben bárki a pápát keresse, az egyházi törvényszéket pedig a király ellenőrzése alá helyezte. 1533-ban Thomas Cranmer canterburyi érsek érvénytelenítette Henrik és Katalin házasságát – ugyanis törvénybe foglalták azt, hogy az angol házassági ügyekben a canterburyi érseki hivatal járjon el, ne pedig Róma. Majd júniusban Boleyn Annát királynévá koronázták. 

A katolikus egyházfő nem akarta mindezt ölbe tett kézzel nézni: aki benne volt az ügyben, azt nemes egyszerűséggel egyházi átokkal sújtotta. Ám

az angol parlament 1534-ben törvényesítette az egyház létrejöttét, és egyetlen vezetőjének megtette az angol királyt.

Henrik kezében olyan hatalom összpontosult, amely kiterjedt a hit védelmére és az eretnekség elnyomására egyaránt.

Az egyház manapság

Mára az Egyesült Királyság összlakosságának több mint 50 százaléka (52 százalék) mondja magáról azt, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez, és nem követ egyetlen vallást sem. A vallási hovatartozás generációs szakadéka pedig egyre inkább szélesedik. Általánosságban elmondható, hogy az angol fiatalok 70 százaléka nem hívő, sőt a 24 év alatti fiataloknak csupán 2 százaléka tartja magát anglikánnak. Vagyis 

egyre kevesebb fiatal hívet vonzanak az egyházak, de az anglikán egyház szinte alig tudja már a fiatalokat megszólítani.

Bár Nagy-Britanniában jelenleg még mindig az anglikán vallás a legelterjedtebb, az elmúlt években csökkent a népszerűsége: 2018-ban a vallásosak 14 százaléka mondta magát anglikán hívőnek.

Az elemzők szerint a brit társadalom minél inkább „nyitottabbá” válik, annál többen hagyják el az egyházat. Hiszen az egyház ma létező egyik legnagyobb kihívása, hogy lépést tudjon tartani a változó világgal és a társadalmi értékrenddel. Úgy gondolják, hogy itt az idő átgondolni az állam és az egyház kapcsolatát. Mivel egyre kevesebb fiatal látogatja a templomokat, 

ezért nem érhet senkit meglepetésként, hogy például egy gótikus katedrálist vidámparkká alakítanak.

Justin Welby canterburyi érsek egy korábbi interjújában elmondta, hogy van még mit tenni egyházi ügyekben, különösen a manapság kiemelt figyelmet kapott gyermekmolesztálások felgöngyölítésében és megoldásában.

(Borítókép: Stock Montage / Getty Images)