A tálibokat már úgy kezelik, mint Afganisztán jövendőbeli urait

Az amerikai és NATO-csapatok kivonulásával Afganisztán ellenőrzéséért harcoló tálibok egy küldöttsége Oroszországban tárgyalt, ami azt sejteti, a Kreml már úgy tekint az iszlám fundamentalista irányzatát követő szervezetre, mint a közép-ázsiai ország uraira, szemben az amerikai támogatású, demokráciával kísérletező kabuli kormányerőre. 

Az MTI jelentése szerint a tálib küldöttség moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: tárgyalnak az afgán kormánnyal egy lehetséges tűzszünetről, és leállítják offenzívájukat, ha a dohai tárgyalások sikerrel járnak. 

A tálib vezetők a múlt héten újították fel régóta elakadt tárgyalásaikat az afgán kormány küldötteivel a katari fővárosban, Dohában.

Hírügynökségi jelentések szerint a tálibok azt tervezik, hogy már a jövő hónapban írásos békejavaslatot nyújtanak be az afgán kormányoldalnak. Ez azonban arról látszik tanúskodni, hogy a szélsőséges fegyveresek vannak nyeregben, ugyanis az ország jelentős részét ők ellenőrzik, és napról napra több területet vonnak irányításuk alá. 

Pénteken arról számoltak be, hogy elfoglalták a legfontosabb határállomást Irán felé, amin keresztül a két ország közötti legális kereskedelem nagy része zajlik. A kabuli kormány a Teherán elleni amerikai büntetőintézkedések alól korábban felmentést kapott arra, hogy iráni benzint és gázt importáljon. Nem úgy tűnik, hogy a potenciális politikai irányváltás zavarná az iráni hatalmat. A Guardian arról ír, hogy a tálibok képviselőit Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter fogadta Teheránban. 

 A tálibok több fontos határátkelőt vontak ellenőrzésük alá: már Tádzsikisztán és Türkmenisztán határaihoz is eljutottak. 

Az iszlamisták úgy tűnik már készítik elő a terepet ahhoz, hogy a nemzetközi közösség is elismerje őket, legalábbis a biztonságpolitikában. A Moszkvában tartózkodó képviselőik például fogadkoztak, hogy a még náluk is radikálisabb Iszlám Állam dzsihadista szervezet ne vethesse meg a lábát Afganisztánban. 

Kitérve arra, hogy a dohai béketárgyalások ellenére miért fokozódtak a harcok, azt mondták, ők nem ígértek olyat az Egyesült Államoknak, hogy nem támadják meg az afganisztáni tartományok közigazgatási központjait a felettük való ellenőrzés céljából. 

Mindeközben azt is rebesgetik, hogy a kínaiak már tárgyalnak a tálibokkal az ország újraépítése céljából, és a kínai kezdeményezésű „egy öv, egy út" gazdasági projektbe bevonják Afganisztánt. Erre utalhat az is, hogy állítólag Szergej Lavrov orosz külügyminiszter részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet kapcsolattartó ülésén, ahol a tagállamok Afganisztán képviselőivel találkoznak. 

Nyugati jogvédő szervezetek eközben az afganisztáni nők helyzete, az amerikai „megszállás" alatt elért nőjogi előrelépések sorsa miatt lamentálnak. A fundamentalista tálibok ugyanis nem erőltetik a nők iskoláztatását, és más, Nyugaton már normálisnak tartott gyakorlatot. 

Az amerikai és NATO-csapatok kivonulásának bejelentése után elemzők egymás után hívták fel a figyelmet arra, hogy a külföldi erők távozásával polgárháborúba csaphat át a 20 éves konfliktus. Ennek előszele lehet az, hogy például Iszmail Hán nagyhatalmú nyugat-afganisztáni tádzsik hadúr fegyveresei arra készülnek, hogy a kormányerőkkel vállvetve küzdenek a tálibok ellen Herát tartományban.