Hongkongban lassan már a Tienanmen téri eseményeket is elfeledtetik

Politikai nyomásra hivatkozva elbocsátotta munkatársait a korábban évenként megrendezett, a Tienanmen téri eseményekről megemlékező hongkongi gyülekezés szervezője – írja a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap.

A Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements of China (vagyis hongkongi szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támogatására) nevű szervezet egy szombati közleményben továbbá azt is bejelentette, hogy 14 tagú bizottsága szintén a felére csökken. A maradó hét bizottsági tag közül jelenleg hárman őrizetben vannak, különböző, engedély nélküli gyülekezésekkel kapcsolatos ügyek miatt.

Hongkongban a politikai környezet rohamosan romlott az elmúlt évben, a szövetség pedig egyre súlyosabb és nyilvánvalóbb politikai elnyomással szembesült. A vonatkozó óvintézkedések alkalmazásáról szóló döntés a politikai helyzet kiértékelése, valamint sorozatos megbeszélések után született 

– hangsúlyozta közleményében a 32 éve működő szervezet.

A szervezet munkatársainak munkaviszonya a határozat értelmében július végén szűnik meg, a lecsökkent létszám ellenére azonban a szövetség folytatja a működését.

Richard Tsoi, a bizottság titkára, aki maga is leköszön a posztjáról, a hongkongi lapnak úgy nyilatkozott: a szövetség folytatja a különféle események szervezését, kedden például a Nobel-békedíjas, 2009-ben „államellenes felforgatás" címen 11 év börtönre ítélt Liu Hsziao-po kínai irodalmár és aktivista emlékére tartanak rendezvényt.

A szövetségre gyakorolt politikai nyomás nem kéne, hogy bárkit meglepetésként érjen, csoda, hogy Peking nem oszlatta fel a szervezetet és vetette tagjait börtönbe. Bár Hongkongban továbbra is tartják magukat a demokráciapárti mozgalmak a hatósági nyomás és a drákói nemzetbiztonsági törvény ellenére, a nyugati lapok mintha elfelednék, hogy Kína nem demokrácia. Azt pedig végképp nem értékeli, hogy a csak „liuszö"-ként (六四) emlegetett, a nyugati köztudatban a pekingi főtéren diákmészárlásként, Kína-szakértők szerint azonban erről szó sem volt, a véres összecsapásokra főként a külvárosokban, katonák és munkások között került sor. 

A történtek lényege, hogy a nyolcvanas években beindított gazdasági reformok és a nyitás politikája új kihívások elé helyezte Kínát, a társadalom nem volt teljesen felkészülve a piacgazdaságra, miközben demokratikus gondolatok (nagyobb képviselet a döntéshozatalban, szólás- és sajtószabadság) fogalmazódtak meg a városi diákság fejében. Látván, hogy a Szovjetunió az összeomlás szélén áll, a pártnak esze ágában sem volt utat nyitni a kapitalista, demokratikus berendezkedésű nyugati országoknak, pláne nem a szabad piacnak, így a tüntetések erőszakos leverése mellett döntött a mai napig köztiszteletben álló Teng Hsziao-ping egykori vezető. 

A hongkongi szövetséggel annak fényében, hogy a demokráciapárti mozgalmakkal egyre keményebben lép fel a hatalom, még finoman is bánnak. A szervezet „működési céljai" között szerepel ugyanis a Tienanmen téri események miatti elszámoltatás, a kínai egypártrendszer megszüntetése és egy demokratikus ország kialakítása.

Az is csoda, hogy a szervezet által működtetett, a Tienanmen téri eseményeknek szentelt múzeumot egyelőre csak ideiglenesen kényszerültek bezárni, miután a helyi hatóságok vizsgálatot indítottak egy, a működési engedélyével kapcsolatos panaszra hivatkozva.