Egy lépéssel közelebb Nagy-Romániához

2021. július 11-én tartották Moldovában a parlamenti választásokat, ahol a jelenleg hivatalban lévő elnök, Maia Sandu jobboldali pártja 61 helyet szerzett meg a 101 fős moldáv parlamentben. Sandu Akció és Szolidaritás (PAS) nevű pártja ellenében az oroszbarát baloldal – amely az oroszok mellett a gagauzok, valamint a bolgárok és egyéb kisebbségek támogatását is bírja – mindössze 33 mandátumhoz jutott.

Arról már mi is beszámoltunk korábban, hogy Sandu pártjának győzelme a térség instabilitásához vezethet. Demkó Attila, biztonság politikai szerint

Tévedés azt hinni, hogy Sandu EU-pártisága nem vegyül a román egyesülést támogató nacionalizmussal.

Ezt alátámasztja azt is, hogy a hivatalban lévő moldáv elnök egy korábban az Azonnalinak adott interjújában így nyilatkozott:

Lélekben és állampolgárságom szerint is román vagyok.

A választási térképen egyébként ezúttal is kirajzolódnak az etnikai arányok, a PAS szavazói a románok lakta, a baloldal szavazói a nemzeti kisebbségek által lakott régiókból kerültek ki nagy számban.

A PAS kampánya nagyrészt a korrupcióellenességről és a nyugatos külpolitikáról szólt, azonban utóbbi tekintetében minden jel arra mutat, hogy

erre pedig megvan az alkotmányos felhatalmazása is a PAS-nak, ezáltal pedig Maia Sandunak is.

Demkó Attila korábban azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a nagyhatalmak megegyezése nélkül nem jöhet létre a nagyromán egyesülés, kivéve, ha az amerikai-orosz viszony még inkább elhidegül. A szakértő szerint Moldova abból a szempontból is veszélyesebb, mint Ukrajna, mert míg a Donbasz ( a Donyeck-medence) körülbelül 1000 kilométerre van a legközelebbi NATO-tagállamtól, addig 

(Borítókép: Maia Sandu Európa-barát moldovai elnök a sajtó képviselőinek nyilatkozik, miután leadta szavazatát egy chisinaui szavazóhelyiségben 2021. július 11-én, az előrehozott parlamenti választásokon. Fotó: MTI / EPA / Dumitru Doru)