Európa elszakadna a kínai nyersanyagfüggéstől

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, Ukrajnába utazott, hogy új "stratégiai partnerségről" szóló megállapodást írjon alá Denisz Smihal miniszterelnökkel, elsősorban a nyersanyagokra koncentrálva.

Az EU és Ukrajna új partnersége komolyabb globális jelentőséggel bír, hiszen amikor Oroszország elkészül az Északi Áramlat 2 néven ismert, Németországba tartó gázvezeték építésével, akkor Kijev várhatóan elesik majd a jelenlegi gáztranzitból származó bevételektől. A nyersanyagok exportja viszont új bevételi forrást jelenthet Ukrajnának.

A brüsszeli bizottság nagy reményeket fűz az Ukrajnával tervezett szorosabb kapcsolatokhoz, hiszen ezek egy jóval stabilabb nyersanyagforrást jelentenek az unió számára.

A kulcsfontosságú nyersanyagok uniós listáját legutóbb tavaly szeptemberben frissítették, és akkor 30 tételt tartalmazott, köztük ritkaföldfémeket, bauxitot, lítiumot és titániumot.

30 van belőlük a listán, és ezek közül a kulcsfontosságú nyersanyagok közül 21 megtalálható Ukrajnában, amely egyébként a globálisan használt 120 ásványi anyagból 117-et kitermel

- mondta Šefčovič.

A szövetség célja, hogy megerősítse az unió ún. "stratégiai autonómiáját" a nyersanyagok terén. Ennek érdekében az ásványi értéklánc minden szakaszában - a bányászattól a feldolgozáson át a hulladékhasznosításig - azonosítja az akadályokat és a beruházási lehetőségeket, miközben igyekszik minimalizálni a környezeti és társadalmi hatásokat - közölte a Bizottság.

A bizottság még 2020-ban előterjesztett egy akkumulátorat érintő rendeletet, amelyből kiderül, hogy Európa célja a világ "legzöldebb" akkumulátorainak elkészítése, a legmagasabb környezetvédelmi és szociális normáknak megfelelően.

Az EU-ban minden egyes akkumulátornak lesz digitális útlevele, amely igazolja, hogy a hozzávaló nyersanyagokat etikus úton szerezték be

- mondta Šefčovič, hozzátéve, hogy ez a követelmény az ukrán vállalkozásokra, cégekre is kötelező lesz majd.

Az Ukrajnával tervezett új stratégiai partnerséghez pénzügyi ösztönző is jár, amely többek között további 750 ezer eurós technikai segítségnyújtást tartalmaz, amely 2022-től használható fel. Az ukrán vállalkozások és egyetemek közvetlenül pályázhatnak majd a Horizont Európa kutatási és innovációs támogatási program keretében, ahol 125 millió eurót különítettek el az akkumulátorok és több mint 1 milliárd eurót a hidrogéntechnológia kutatására.

Az Európai Beruházási Bankot (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) is felkérték, hogy csatlakozzanak az ukrán vállalkozások számára nyitott finanszírozási keretekhez.