Atomháborúra készül Kína?

A műholdfelvételek alapján azonosított új rakétabázis az ujgurok lakta kínai Hszincsiang tartományban 110 silót tartalmazhat – idézi az Amerikai Tudósok Szövetségének (FAS) jelentését a CNN.

Ebben a hónapban ez a második azonosított silómező. A szomszédos Kanszu tartományban épülő 120 rakétasilót a Fegyverzetellenőrző Tanulmányok Központja részletezte.

A CNN választ vár a kínai külügy- és védelmi minisztériumtól a fejlesztés ügyében. Korábban egyes kínai médiumok cáfolták a kanszui rakétasiló-mezőről szóló jelentéseket. Azt állították: egy szélerőműpark épül, de az állítást Peking nem erősítette meg.

Adam Ni, a canberrai székhelyű China Policy Center igazgatója szerint a silómezők felfedezése „elég meggyőző bizonyíték arra, hogy Kína jelentősen bővíteni kívánja nukleáris arzenálját – gyorsabb ütemben, mint azt sok elemző megjósolta”.

Kína évtizedek óta húsz silót üzemeltetett a DF–5 nevű, folyékony üzemanyaggal működő interkontinentális ballisztikus rakétái (ICBM) számára. A jelek szerint tízszer többet épít, feltehetően a legújabb ICBM-ek, a DF–41-ek tárolására – áll az FAS jelentésében.

„Az építés alatt álló új kínai silók száma meghaladja az Oroszország által üzemeltetett ICBM-ek számát, és több mint a felét teszi ki az USA teljes ICBM-erejének” – szögezték le a tudósok.

Elriasztás vagy elrettentés?

A gyors ütemű bővítés felveti annak kérdését, hogy Kína továbbra is elkötelezett-e amellett, hogy nukleáris arzenálját a minimális szinten tartsa, ami csak ahhoz szükséges, hogy ellenfelét elriassza a támadástól. Ez a politika Pekingben a hatvanas évek óta van érvényben, amikor Kína tesztelte első atombombáját.

A „minimális elrettentés” elve viszonylag alacsony szinten tartotta Kína nukleáris fegyverzetét.

A Kína által tárolt robbanófejek száma azonban az elmúlt években növekedésnek indult. A Pentagon előrejelzése szerint a kínai készlet a következő évtizedben „legalább megkétszereződik”.

„Súlyosan aggasztó” – így reagált az amerikai külügyminisztérium a kínai silófejlesztésre, szóvivője pedig megjegyezte, hogy az kérdéseket vet fel Kína valódi szándékaival kapcsolatban.

„A Kínai Népköztársaság ködösítése ellenére ezt a gyors kiépítést egyre nehezebb eltitkolni. Ez rávilágít arra, hogy Kína miként tér el az évtizedek óta a minimális elrettentésen alapuló nukleáris stratégiától” – mondta a szóvivő.

„Az építés mindennek nevezhető, csak éppen nem »minimálisnak«. A jelek szerint a nukleáris verseny része, hogy Kína eredményesebb legyen ellenfeleivel szemben” – írta az FAS-jelentés két szerzője, Matt Korda és Hans Kristensen.

Kínai tisztviselők többször is kijelentették, hogy Kína nem fog atomfegyvert használni, hacsak nem támadják meg. Nukleáris erőit „a nemzetbiztonság védelméhez szükséges minimális szinten tartják”.

„Ez a kínai kormány következetes alappolitikája” – közölte még januárban Hua Csunjing, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Elemzők szerint azonban a „minimális” küszöb eltolódik, és már a kínai állami média sem zárkózik el attól, hogy ezzel foglalkozzon.

Az USA szándéka, hogy Kína tartson ki a minimális elrettentés elve mellett (…) De a minimális szint változna, ahogy Kína biztonsági helyzete változik

– írta a Global Times, egy állami bulvárlap július 2-án, a kanszui silómező felfedezése után megjelent vezércikkében.

A Kína nukleáris elrettentő erejének növelését nem határozhatja meg az USA címet viselő vezércikk amellett kardoskodott, hogy Kína növelje nukleáris elrettentő erejét a „Kínára gyakorolt amerikai katonai nyomás” tükrében. A cikkíró emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok „legalább 450 silóval” rendelkezik.

Óva intenek a választól

Az új silómező nyolcszáz négyzetkilométernyi területen fekszik a keleti Hszincsiangban található Hami város közelében, és mintegy 380 kilométerre északnyugatra van a másik, Kanszuban található mezőtől.

Kristensen, az FAS nukleáris információs projekt igazgatója és a legutóbbi jelentés társszerzője megjegyezte, hogy az új silók elég messze lennének Kína partjaitól ahhoz, hogy az amerikai vagy más csendes-óceáni hadihajókról kilőtt hagyományos cirkálórakéták eltalálhassák őket.

„Ez kizárólag nukleáris rakéták, főként a Trident célpontjaivá teszi őket” – tweetelte Kristensen, aki az amerikai haditengerészet Ohio osztályú tengeralattjárók ballisztikus rakétáira utalt.

„Még ha az új silók működésbe is lépnek, a kínai nukleáris arzenál jelentősen kisebb lesz, mint Oroszországé és az Egyesült Államoké” – állapították meg a szerzők, hozzátéve: ha az USA növeli nukleáris arzenálját, Kína könnyedén lépést tarthat.

(Borítókép: A Dongfeng–41 nukleáris rakéta. Fotó: Xinhua / Xia Yifang / Northfoto)