Kitört az érmeháború: szerb Tesla a horvát eurón

A szerb jegybank keményen reagált Andrej Plenković sajtóértekezletére, ahol a horvát miniszterelnök ismertette, milyen nemzeti motívumokkal tervezik ékesíteni a pénzverdéből kikerülő horvát euróérméket.

Szomszédunk – utolsóként – 2013. július 1-jén lépett be az unióba, alig néhány évvel később viszont már azt is közölték Zágrábban, hogy mielőbb csatlakozni kívánnak az euróövezethez. Ennek céldátuma a horvát kormány szerint változatlanul 2023 első napja.

A határidő közeledtével közvélemény-kutatást indítottak, kiderítendő, hogy a horvátok kit vagy mit szeretnének látni az országukhoz kötődő érméken.

„A sakktábla lesz a fej, Horvátország térképe pedig az írás a 2 eurós érmén, a kuna az 1 euróson, Tesla az 50, 20 és 10 eurócentesen, valamint a glagolita írással megjelenített HR az 5, 2 és 1 eurócentes érmén” – idézte a véleménynyilvánítás eredményeit összegző kormányfőt a horvát Index.

Olaszország nemzeti jelképe az euróérméken például Dante Alighieri mellett Leonardo da Vinci Vitruvius-tanulmánya az emberi anatómiáról, a görög eurócentesen pedig egy spártai mozaik látható.

A horvát motívumok

A vörös-fehér sakktábla a 15. század óta jelképezi a horvát királyságot, majd az önállóság és függetlenség szimbólumaként újból azok után jelent meg, hogy Horvátország minden kapcsolatát megszakította az Osztrák–Magyar Monarchiával.

A kuna, Horvátország jelenleg érvényes pénzneme tulajdonképpen nyestet jelent. A középkorban ugyanis az állat prémjét fizetőeszközként használták. Váltópénze, a lipa hársat jelent.

A glagolita a horvát rovásírás, Tesla pedig ebben az esetben nem a villanyautó (bár annak is névadója).

A vitatott Nikola Tesla

Nikola Tesla 1856-ban született Smiljanban, a monarchia katonai határőrvidéken, a jelenleg Horvátországhoz tartozó Lika térségében.

A Zágrábból Dalmáciába vezető autópálya mellett táblák hirdetik szülőhelyét és az ott felállított emlékmúzeumot.

Édesapja, Milutin Tesla európai műveltségű ortodox pap, édesanyja, Georgina Mandić szintén szerb lelkészi család sarja volt. Az anya egyik fivére, Petar a Tuzla-zvorniki Ortodox Egyházmegye metropolitája volt, míg másik testvére, Pavle Mandić az Osztrák–Magyar Monarchia ezredeseként vonult nyugállományba. A két nagybácsi közül ez utóbbi később nagyban segítette Nikolát pályafutása egyengetésében.

Kalandos életútja során bejárta Európát. Persze anyagi gondjai voltak, amelyekből Pavle nagybátyja segítette ki, és az ő összeköttetései révén jutott Nikola a többi között Budapestre, ahol rövid idő alatt Puskás Tivadar cégében, az American Telephone Companyben főmérnöki beosztást kapott az első budapesti telefonközpont átadása után. Feltalálta a telefonkihangosítót, a mai hangszóró elődjét, és itt, a magyar fővárosban rajzolta meg egy bottal a porban a váltóáramú motor működési elvét.

Európát azonban akkor már szűkösnek érezte. Párizson át vándorolt ki Amerikába, hogy a legendás Thomas Alva Edison munkatársa legyen, aki azonban átverte: sosem fizette ki Teslának az állítólag tréfából felajánlott 50 ezer dolláros díjat.

A többi már történelem.

Nikola Tesla egyébként – immár amerikaiként – mélyszegénységben és egyedül halt meg egy New York-i szállodában 86 éves korában, 1943-ban.

Tudományos munkáit, feltalálói tevékenységét tulajdonképpen csak a halála után ismerték el.

A szerb jegybank fenntartásai

Amennyiben Nikola Tesla kerülne a horvát euróérmékre, az a szerb nemzet kulturális és tudományos örökségének a kisajátítását jelentené.

Vitathatatlan ugyanis, hogy a jeles tudós az élete folyamán származási alapon szerbnek vallotta magát.

Emiatt egészen bizonyosan megfelelő lépéseket teszünk az EU illetékes intézményeiben, ezzel felhívjuk a figyelmet a javaslat megalapozatlanságára – ezt nyilatkozta a horvát tervek bemutatása után a Szerb Nemzeti Bank illetékese.

Ez utóbbi kapcsán indította a horvát jegybank a közvélemény-kutatását, amelyben bárki javaslatot tehetett a nemzeti jelképre.

Csaknem 50 ezren válaszoltak a netes felmérésen, aminek az eredményét most tették közzé. Jellemző módon egy focista is szerepel rajta. A végső sorrend pedig:

1. Nikola Tesla: 2599 szavazat (22,8%)

2. Nyakkendő (Horvátországból származik): 1063 szavazat (9,3%)

3. A függetlenségi háború jelképének számító vukovári víztorony: 419 szavazat (3,7%)

4. A horvát fonat: 358 szavazat (3,1%)

5. A dalmata: 311 szavazat (2,7%)

6. A vučedoli galambedény: 276 szavazat (2,4%)

7. A Plitvicei-tavak: 223 szavazat (2%)

8. A pulai aréna: 210 szavazat (1,8%)

9. Franjo Tuđman: 143 szavazat (1,3%)

10. A horvát címerek: 136 szavazat (1,2%)

11. Tomislav király: 127 szavazat (1,1%)

12. A zágrábi székesegyház: 123 szavazat (1,1%)

13. Luka Modrić válogatott labdarúgó: 100 szavazat (0,9%)

Csupán kuriózumként, a részletek boncolgatása nélkül: Horvátországnak és Magyarországnak is van egy közös hőse – Zrínyi Miklóst odaát Nikola Zrinskiként tartja nyilván a történelem.

(Borítókép: Nikola Tesla. Fotó: Bettmann / Getty Images Hungary)