Ügyes trükkel mentik az angolok a húsevő növényeket
További Külföld cikkek
- Elfogták az állattartástól eltiltott kutyatenyésztőt, felszámolták a horrortelepeket
- Az ország, ahol több mint száz külföldit végeztek ki az idén, jóval többet, mint az előző években
- Megszólaltak a szakértők az új orosz rakétáról: Putyin kezd kifogyni az eszközökből
- Különös dologra hívták fel a figyelmet Vlagyimir Putyin beszédével kapcsolatban
- Franciaország döntött, régóta várt engedélyt adtak meg Ukrajnának
Joshua Styles ökológus 2017-ben hozta létre a North West Rare Plant Initiative (NWRPI) nevű szervezetet. Ez egy olyan kezdeményezés, amely a kihalás szélén álló növényfajok megmentésén dolgozik.
Az ökológus a BBC egyik tudósítójának elmondta, hogy egyik legnagyobb szabású tervük a Nagy-Britannia-szerte ismert, már őshonosnak számító húsevő növények elszaporodásának segítése. A Manchester melletti csendes, mohás vidék számos ilyen húsevő növénynek adott otthont, növelve a biodiverzitást, elősegítve az állat- és növényvilág hierarchikusságának kiegyenlítődését és megakadályozva néhány kistestű állat elterjedését is.
A gyűjtők a veszélyesek a fajokra
Pontosan, mint ahogyan láthatjuk az állatvilágban, úgy a növényvilágban is vannak növénygyűjtők. Azok az emberek, akik számára szenvedély a különleges növények begyűjtése.
A szenvedélyes gyűjtők eredményének köszönhetően pusztult ki a briteknél megannyi növényfaj.
Styles szerint a nyolcvanas évektől kezdődően érzékelhető volt a zöldszárnyú orchideák eltűnése, amelyek korábban egész Nagy-Britannia területén fellelhetők voltak, mára viszont alig-alig maradt belőlük. (Például Cheshire-ből teljesen eltűnt ez a faj).
Az újratenyésztett hólyagfű viszont – szerencsére – nincs annyira szem előtt, ezért az ökológus azon dolgozik, hogy a növény sikeres újratelepítésének helyszíneit titokban tartsák, ezzel is óvva a gyűjtőktől.
Joshua Styles szerint az egykori lápos, mocsaras vidék lecsapolását követően Manchester környékén a mohák gyakorlatilag eltűntek, mert helyükön mezőgazdasági területeket hoztak létre. A mohák eltűnésével pedig veszélybe került a biológiai sokféleség, a biodiverzitás. A kialakított mezőgazdasági földek egyébként az évtizedek során egyre inkább tápanyaghiányos területekké váltak.
A növények a földi élet alapvető részei. Saját magunk veszélyeztetjük őket. Nagy-Britanniában minden ötödik őshonos növényfaj a kihalás szélén áll. Évente átlagosan egy növényfaj kipusztul Angliában
– hangsúlyozta Joshua Styles.
Manchester, van egy kis gondunk!
A Manchester-körüli vidék durván megszenvedte az emberi beavatkozást.
a XX. században ugyanis Nagy mennyiségben termeltek ki tőzeget komposzt- és üzemanyag-felhasználásra. Az ott élő mohák nagyjából 98 százaléka ekkor kipusztult.
Azonban az utóbbi egy-két évtizedben felismerték, hogy a mohák kihalásával más élőlények és növények is veszélybe kerültek, ami tulajdonképpen a teljes biológiai sokféleséget – földi életünk rendszerét – veszélyezteti.
Természetesen indult több kezdeményezés is a megmaradt mohák megmentésére. Az egyik ilyen szervezet a Lancashire Wildlife Trust (LWT), amely a földtulajdonosokkal együttműködve próbál javítani a tőzegtelepek állapotán. Kampányolnak a tőzeglápok védelmében, és ha lehetőségük adódik, a felhasználásra szánt tőzeget inkább felvásárolják.
A kutató hálás az LWT-nek annak tájvédelmi tevékenységéért, mert segítségével a kisméretű húsevő növényeket újratelepíthetik.
Nagy szükség van az egyes fajok és az élőhelyek védelmére nemcsak nemzeti, hanem regionális szinten is
– hangoztatta az ökológus.
Az NWRPI folyamatosan azon dolgozik, hogy megértesse a tőzegföldek tulajdonosaival és a hatóságokkal, hogy miért fontos a tőzeglápok felélesztése. Ez ugyan még évekbe telik, de Styles bízik abban, hogy munkája meghozza a gyümölcsét.
A hólyagfű, amely egy húsevő növény, kifejezetten veszélyeztetett fajnak számít Angliában, fellelhetősége manapság elég ritka. A növény érdekessége, hogy teljesen vízi növény, gyökere nincs, vannak viszont a mélységbe lemerülő, hólyagszerű végződései, amelyekkel képes bekapni a kisebb gerinctelen állatokat.
Lassan, de biztosan halad az újratelepítés
2018 -ban a Wildlife Trusttal és a Natural Englanddel együttműködve Styles öt szálat magához vett a megmaradt hólyagfű-populációból.
Ezeket saját maga gondozta, majd még ugyanabban az évben a növényeket visszaültették az LWT által kezelt manchesteri mohás területre.
Ebből az öt friss növénykezdeményből 2019-ben Styles már azt látta, hogy a kisebb hólyagfű sűrűn elterül a letelepített helyen, így becslései szerint akár 29 ezer növénye is lehet a következő évben.
Styles örömmel konstatálta azt is, hogy a növények nemcsak hogy túlélték a visszaültetést, hanem szaporodtak is.
2020-ban jött a meglepetés, mert kiderült, hogy több mint kétszázezer növény virágzott ki a területen.
Az egészséges ökoszisztémára jellemző a biológiai sokféleség, és Joshua munkája ezt támogatja is. [...] Ki gondolta volna, hogy néhány mérföldre Manchester központjától a húsevő növények világa visszatér?
– tette fel a kérdést Jo Kennedy, a Great Manchester Wetlands Nature Improvement Area partnerségi koordinátora.
Úgy hiszem, hogy idén már több mint egymillió növény is kinőhet, ami nagyszerű hír!
– mesélte lelkesen Styles.
A BBC tudósítása szerint az északnyugati tőzeglápok húsevő növényei megtalálták megmentőjüket.
(Borítókép: Tőzegbucka, amelyen a gyeprétegek és a növényzet elpusztult, erózió által felszínre hozott rétegei láthatók az Egyesült Királyságban 2018. május 30-án. Fotó: Arterra / Universal Images Group / Getty Images)