A fél világot átverték az oroszok a vakcinaszállításokkal
További Külföld cikkek
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Több mint száz halálos áldozata van a hatalmas károkat okozó El Nino esőzéseknek
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
Több ország kötött szerződést a tavaly világelsőként bemutatott, orosz Szputnyik V koronavírus-oltóanyag több millió dózisának a megvásárlására.
Oroszországnak adott a „kapacitása arra, hogy 2021-ben 700 millió ember számára biztosítsa a vakcinát Oroszországon kívül” – ezt állította az év elején az oltóanyag külföldi forgalmazásáért felelős Oroszországi Közvetlen Befektetési Alapjának (RDIF) vezetője.
Július óta azonban számos, köztük fejlődő országok is arról számoltak be, hogy csak a töredékét kapták meg a kifizetett dózisnak.
Oroszország a fejlődő országokkal folytatott „vakcinadiplomácia” részeként népszerűsítette a Szputnyik V-t. A vakcinával kapcsolatos nyugati kritikákat – legalábbis az orosz hírügynökség, a TASZSZ szerint – „aljas propagandaként” utasították el.
Kezdetben kétségek merültek fel a vakcina klinikai vizsgálatával kapcsolatban. A legújabb kutatások szerint a vakcina biztonságos és hatásos.
Irán csak a töredékét kapta a megrendelt mennyiségnek
A késedelmes szállítások által leginkább sújtott országok egyike Irán. Teherán 60 millió dózist rendelt, aminek csak töredéke érkezett meg – összegezte a fejleményeket a BBC.
Februárban még azt közölték, hogy Irán ötmillió dózist kap az Oroszországgal kötött megállapodás „első szakaszában”.
Június végéig azonban az Iránnak szállított Szputnyik-dózisok száma mindössze 920 ezer volt, amit most tornáztak fel kétmillióra.
Az ellátás növelésére tett kísérletként közös vállalatot hoztak létre a Szputnyik V iráni gyártására. Teherán közben más országokból, köztük Kínából is kapott ötmillió vakcinát.
Latin-Amerikában dühöt váltott ki az akadozó szállítás
Guatemala volt az egyik első ország, ahol arra panaszkodtak, hogy az ígért orosz szállítások nem teljesültek.
Az ottani kormány áprilisban 16 millió Szputnyik V dózist rendelt Oroszországtól. Ebből nyolcmillió dózisért több mint 79 millió dollár (csaknem 24 milliárd forint) előleget utalt. A félév végéig azonban a helyi média szerint mindössze 150 ezer adag érkezett meg.
Az orosz vakcinák leszállításának csúszása miatt a kormányzati illetékesek felvetették, hogy visszatérítést kérnek Oroszországtól.
Ezzel párhuzamosan Alejandro Giammattei államfő azt jelentette be, hogy újratárgyalták a szerződést a Szputnyik V szállítójával. Guatemala csak feleannyi vakcinára tart igényt, a felszabaduló pénzt pedig arra fordítják, hogy más gyógyszercégektől, a Pfizertől, a Modernától és a Johnson & Johnsontól vásároljanak oltóanyagot.
A hondurasi hatóságok a késedelmek miatt vészhelyzeti terven dolgoznak. Az egyik miniszter szerint „a szállító cserbenhagyta az országot”.
Bolíviai tudósítások szerint az ország május végéig csak 745 ezer dózist kapott az ígért 5,2 millióból. A helyi sajtó szerint Oroszország több vakcinát ígért, mint amennyit szállítani tudott.
Januárban Mexikó és Oroszország a két ország elnöke közötti megállapodást ünnepelte, amellyel összhangban 24 millió adag Szputnyik V-t kellett volna leszállítani. Ehelyett az ország eddig csak 4,1 millió dózist kapott.
Argentínában Alberto Fernandez elnök tanácsadója e-mailt küldött az orosz RDIF-nek. Ebben az állt, hogy július 7-én Argentína még mindig 5,5 millió dózist vár az első, és 13,1 millió dózis Szputnyik V-t vár a második szállítmányból. „Pillanatnyilag az egész szerződés felbontásának kockázata áll fenn” – olvasható az argentin média által megszerzett e-mailben.
Afrikában hosszú a várakozási idő, a közvetítők pedig drágítják a szállítást
A Szaharától délre fekvő Afrikában a magas árak, a késedelmes szállítások és a hatásossággal kapcsolatos aggályok okoznak gondot az elosztásban.
Februárban az Afrikai Unió vakcinákkal megbízott munkacsoportja közölte: Oroszország 300 millió dózis Szputnyik V-t ajánlott fel egy finanszírozási csomaggal együtt.
Az RDIF szerint a szállítások zöme júniusban kezdődött volna. A hónap elejéig 11 afrikai ország hagyta jóvá az orosz vakcina alkalmazását. Július elejéig azonban kevés adag érkezett.
Áprilisban a ghánai kormány bejelentette, hogy 3,4 millió adag Szputnyik V-t rendelt, július elejéig azonban csak 20 ezer adagot kapott.
Angolában az egészségügyi miniszter június végén bizakodóan azt mondta, hogy rövidesen további adagok érkeznek a Szputnyik vakcinából. Májusban az ország 40 ezer dózis Szputnyik vakcinát kapott a lekötött 12 millióból.
Afrikában további nehézségeket okoznak az árakat megemelő közvetítők. Kenya áprilisban elrendelte a Szputnyik V használatának leállítását, miután kiderült, hogy az oltóanyag olyan magáncégekhez került, amelyek akár 70 dollárt is elkérnek egy dózisért.
A hazai kereslet kielégítése a prioritás
A Szputnyik V globális terjesztésére vonatkozó ambiciózus tervek ellenére Oroszországnak már az is nehézséget okoz, hogy elegendő mennyiséget állítson elő saját szükségleteinek a kielégítésére.
Pedig az oroszok vonakodnak beoltatni magukat. A lakosság csupán 15 százaléka kapta meg az első oltást június végéig.
A Reuters szerint azonban most megnőtt a hazai kereslet, miután egyes térségekben kötelezővé tették a vakcinát az állami szektor egyes területein. Moszkva szerint ez, valamint a tárolási gondok okozzák a hiányt.
A Kreml ugyan ígéretet tett, hogy megoldja a tengerentúli szállításokat, de azonnali prioritása a belföldi kereslet kielégítése.
A külföldi termelés pang
Az év eleje óta több ország kötött megállapodást az RDIF-fel a Szputnyik V helyi gyártásáról.
India például évente százmillió dózist lenne képes előállítani. A gyártást azonban szeptemberig elhalasztották, emiatt számos ország még mindig jobbára az orosz gyártású dózisokra szorul.
A Szputnyik V gyártását a belgrádi Torlak Intézetben június 4-én indították el hivatalosan. A szerb média mégis arról számolt be, hogy az ország több részén nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség a második dózis beadásához.
Egyes térségekben pedig még az első dózisokra is várnak – közölték a belgrádi lapok.
(Borítókép: Szputnyik-szállítmány Argentínában. Fotó: Augustin Marcarian / Reuters)