Megszólalt a magyar külügy, nem fogadunk be afgán menekülteket

GettyImages-1234713632
2021.08.16. 15:24 Módosítva: 2021.08.17. 09:25

Afganisztánban egy hosszas polgárháború után vasárnap átvették a hatalmat a tálibok, aminek következtében rengetegen elmenekültek az országból, beleértve az elnököt, Asraf Gánit is. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfői nyilatkozatában emlékeztetett, hogy amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány megfogalmazta: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává. Sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet – mondta Magyar Levente.

A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit – mondta Magyar levente. 

Az államtitkár hozzátette, „nem fogadják el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni – jelentette ki.

Az államtitkár szerint a nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”,

amelyek arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgánokat.

Magyar Levente szólt arról is, hogy Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz a menekültekkel: vizsgálják azt, hogy miként tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak. Mint mondta, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel, és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik. Ehhez hasonlóan jártak el például egyébként a lengyelek is, csak ők családjukkal együtt befogadták azt a 45 afgán embert hétfőn, akik segítették őket. Hasonlóan döntött az a Csehország is, ahová Jakub Kulhánek külügyminiszter tweetje szerint meg is érkezett az első repülőgép az evakuált csehekkel és afgánokkal. 

Az Új Szó beszámolója szerint Szlovákia a Kabulban rekedt szlovák állampolgárokat és a szlovák hatóságokkal együttműködő afgánokat igyekszik kimenekíteni. Hétfő délelőttig néhány szlovák állampolgár kérte az Afganisztánból való evakuálást, Pozsony tíz afgánnak nyújt menekültstátuszt.

Magyar Levente azt is leszögezte, hogy Magyarország az Amerikai Egyesült Államok katonai szövetségese, ugyanakkor Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Hozzáfűzte: nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie. Amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémisztő, és úgy gondolom”, mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet – nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára – ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – fogalmazott.

Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. Hozzátette: a törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik.

Ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor napokkal később már itt lesznek a röszkei határátkelőponton, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk

– mondta.

Végezetül hozzátette, hogy a magyar határok védettek, és a védelmi kapacitások eddig kitűnően és példásan helytálltak, így nem tart attól, hogy komoly veszély fenyegetne. 

(Borítókép: Egy afgán család siet a Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérre, amint megpróbálnak elmenekülni Afganisztánból 2021. augusztus 16-án. Fotó: Haroon Sabawoon / Anadolu Agency / Getty Images)