Tüntetnek Afganisztánban, a tálibok a tömegbe lőttek

Csütörtökön is több afganisztáni városban tüntettek a tálibok ellen, helyszíni beszámolók szerint lövések is eldördültek, a megmozdulásokban többen életüket vesztették – adta hírül az MTI. Újra demonstrációkat jelentettek Kunar tartomány székhelyéből, Aszadábádból, valamint a kelet-afganisztáni Dzsalalábádból és Paktia tartomány egyik körzetéből is. Szemtanúk szerint a tálibok tüzet nyitottak a tömegre.

Egyelőre nem világos, az emberek halálát lövések okozták-e, vagy pedig a tömeg taposta őket agyon. A tüntetők a megmozdulásokon Afganisztán fekete-piros-zöld zászlóját emelték a magasba, és „A zászlónk mi vagyunk!” mondatot skandálták.

Amrullah Száleh volt első alelnök, aki a tálibok hatalomátvétele után saját magát az ország ügyvivő elnökének nevezte, a Twitteren támogatásáról biztosította a tüntetőket. Hozzátette: az afgán zászlót magasba emelők a nemzeti büszkeség letéteményesei. Afganisztánban csütörtökön tartják a függetlenség napját, amelyen a brit gyarmati uralom alóli felszabadulást ünneplik.

Közben az országból elmenekült afgán elnök, Asraf Gáni is megszólalt, aki a Financial Times szerint azt mondta: azért menekült el az országból, hogy elkerülje a kivégzését és az abból származó káoszt, amely bizonyosan további vérontást eredményezett volna. Gánit többen árulással vádolták meg döntéséért és amiatt, hogy állítólag távozásakor kifosztotta az afgán kasszát, és készpénzzel teli helikopterrel menekült. Ezeket az állításokat „alaptalan hazugságnak” nevezte, és arról beszélt, hogy szeretne visszatérni a hazájába, hogy folytathassa az „igazságosságért tett erőfeszítéseit”.

A tálib uralommal szembeni első jelentősebb kollektív tiltakozás szerdán volt Dzsalálábádban, akkor hárman haltak meg. Beszámolók szerint a tálibok már ekkor tüzet nyitottak olyan tüntetőkre, akik megpróbáltak kitűzni a háztetőre vagy csak magasba emelni az afgán zászlókat. Más jelentések szerint egyes tüntetők letépték a magaslatokról a tálibok fehér zászlaját. Sajtóbeszámolók szerint hasonló tüntetésekre került sor Aszadábádban és Hosztban is.

Kimenekítették a magyarokat

Tegnap Joe Biden amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon egyeztettek az afganisztáni helyzetről. Az elnök széles körben heves bírálatoknak van kitéve a kivonulás kezelése miatt, ugyanakkor azt mondta: maradnak amerikai csapatok az országban mindaddig, amíg vannak ott amerikai állampolgárok. Mindenesetre számos amerikai törvényhozó sürgette, hogy hosszabbítsa meg az általa a végleges kivonulásra kitűzött augusztus 31-i határidőt.

Angela Merkel a közelmúltban regionális vezetőkkel, köztük az üzbég elnökkel, Savkat Mirzijojevvel is beszélt, akinek egyebek között megköszönte a német evakuációs járatok logisztikai támogatását. A német kancellár szorosan együtt fog működni a krízishelyzet kezelésében Joe Bidennel, legalábbis telefonbeszélgetésük erről tanúskodik.

Közben úgy tudni, már az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is megkezdte alkalmazottainak részleges kimenekítését Afganisztánból. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő azt közölte, hogy a világszervezet mintegy száz alkalmazottját helyezi át Kazahsztán legnagyobb városába (1997-ig fővárosába), Almatiba.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön bejelentette: Oroszország kész repülőgépeket rendelkezésre bocsátani a hazájukból távozni szándékozó afgánok külföldre szállításához. A kabuli repülőtéren kialakult állapotokról a szóvivő azt mondta: több nyugati ország képtelen megszervezni még a saját diplomatái, katonái és polgári alkalmazottjai evakuálását is, nem beszélve a velük együttműködő afgán állampolgárokról és családjukról, akik el akarják hagyni az országot, de nincs rá lehetőségük. Megerősítette, hogy Oroszország nem tervezi kimenekíteni kabuli nagykövetségét vagy az Afganisztánban tartózkodó mintegy száz állampolgárát.

Zaharova az Ománba menekült Asraf Gáni afgán elnököt hibáztatta az afganisztáni válsághelyzet kialakulásáért. Kijelentette: a volt államfőnek az elmúlt három évben minden lehetősége megvolt, hogy sikerre vigye az afgán békefolyamatot és az összes etnikai és politikai csoportra támaszkodó kormány megalakítását, de ezt elszalasztotta. A tálibok hatalomra kerülését politikai realitásnak nevezte, amivel a nemzetközi közösségnek számolnia kell. Bejelentette:

Lavrov csütörtökön líbiai hivatali partnerével, Nadzsal Mangussal tárgyalt. Közös moszkvai sajtótájékoztatójukon üdvözölte, hogy a tálibok kinyilvánították szándékukat a többi politikai erővel való párbeszédre. Oroszország támogatni fogja az összes politikai erőt befogadó tárgyalásokat – közölte.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak meglepőnek nevezte az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének nyilatkozatát. Josep Borrell azt mondta:

Nem szabad hagynunk, hogy Kína és Oroszország átvegye az irányítást az afganisztáni helyzet felett.

Úgy tűnik, Brüsszel azt feltételezi, hogy miután az Egyesült Államok és szövetségesei elmenekülnek Afganisztánból, a tálibok feltétel nélkül végre fognak hajtani minden brüsszeli utasítást – reagált a főképviselő szavaira Grusko. Szerinte a nyilatkozat azt mutatja, hogy a nyugati országok a történtek után is az utolsó helyre sorolják az afgánok sorsát.

A holland ügyvivő kormány közben úgy döntött, hogy nemcsak az Afganisztánban állomásozó holland csapatok tolmácsait, hanem az azokat más területen is támogató afgán menedékkérőket is befogadná. A holland parlamentben ezen a héten heves vita folyt a menedékkérők helyzetével kapcsolatban. A kudarcba fulladt keddi leszállási kísérlet után szerdán megkezdődött Hollandia evakuálási művelete a kabuli reptéren. A védelmi minisztérium arról számolt be, hogy egy C–17-es teherszállító repülőgép szerda este visszatért Amszterdamba, fedélzeten ötven holland és harmincöt uniós, illetve amerikai állampolgárral.

Andrej Babis miniszterelnök bejelentette, hogy a cseh mentőakció Afganisztánban befejeződött. A cseh hadsereg különgépe háromszor fordult meg Kabulban, és hazavitte az összes cseh diplomatát, családtagjaikat, a cseh katonákat és az együttműködő afgánokat a családtagjaikkal együtt. Összesen 170 afgán állampolgárt vittek Csehországba, akiknek az élete veszélyben forgott. A cseh gépek két lengyel és négy szlovák állampolgárt is elhoztak. Jan Hamácek belügyminiszter szerint Prága egyelőre nem számol azzal, hogy újabb különgépet küldene Afganisztánba.

Tegnap este Magyarország katonai szövetségesei kimenekítették Kabulból azt a huszonhat magyart is, akik a holland követség védelmét látták el, ám Afganisztánban rekedtek. Tegnap Üzbegisztánban landoltak, jelenleg pedig Frankfurtban vannak. A hollandoknak dolgozó magyar stáb eredetileg népesebb volt, ám néhány munkatárs, felismerve a közelgő bajt, hetekkel ezelőtt végleg leszerelt. Az Index utolérte azt a férfit, aki egy év szolgálat után nemrég tért haza Magyarországra.

Kínának áll a zászló

A tálibok gyors előrenyomulása Afganisztánban szinte az egész világot meglepte, pedig elemzők már évek óta arra figyelmeztetnek, hogy az iszlamisták messze meghaladták a Kalasnyikovval hadonászó kecskepásztorok szintjét, és mind katonai, mind politikai fronton rengeteget fejlődtek. A nemzetközi közvélemény tudása azonban más e téren, illetve Afganisztánról általánosságban is meglehetősen szegényesnek mondható, így néhány kulcsszempontot érdemes röviden áttekinteni.

Amint arra a Visual Capitalist cikke felhívja a figyelmet, Afganisztánnak hosszú és bonyolult története van az idegen hatalmak uralma és az országon belüli különböző frakciók közötti konfliktus terén. Általános tendencia, hogy noha az ország aránylag gyakorta szerepel a nemzetközi sajtóban, a tudósítások nagy része közvetlenül összefügg az országban rendszeresen dúló konfliktusokkal, ami azt eredményezte, hogy Afganisztánt a nyugati országokban gyakorta egyfajta háborús sivatagnak tekintik, az aktuális politikai tényezők lényegében elfedik az egyéb információkat magáról az országról és jelentőségéről.

Afganisztán egy meglehetősen változatos földrajzi és éghajlati viszonyokkal jellemezhető állam, az országban a meglehetősen magas, hófödte hegycsúcsok, a termékeny völgyek és a száraz, kiterjedt sivatagok egyaránt megtalálhatók. A lakosság legnagyobb része a fővárosban, Kabulban és környékén él, mediánéletkoruk pedig mindössze 19 év, ami az egyik legtragikusabb adat az egész világon, és még a szomszédos országoktól, például Irántól és Pakisztántól is elmarad.

Az ország lakosságának mintegy 99,7 százaléka muszlim vallású, amely még a világ 49 muszlim többségű országán belül is az egyik legmagasabb arány. Ennek megfelelően az államvallás is az iszlám.

A több mint 37 milliós össznépességű országban az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának becslései szerint idén mintegy 550 ezer ember számít Afganisztánban belső menekültnek, vagyis olyan személynek, aki kénytelen elhagyni otthonát, de országa határain belül marad. Számuk a konfliktus és a tálib előrenyomulás nyomán várhatóan tovább fog emelkedni. A lakóhelyét elhagyni kényszerülő személyek többsége gyermek.

Ami miatt viszont az ország elsődlegesen érdekes a külföldi nagyhatalmak számára is, azok a gazdag ásványkincsei. Afganisztán egyrészt a térség számára fontos édesvízforrás, ám komoly az általános kereslet az ország lítiumkészletére és a fellelhető ritka földfémekre.

Az új tálib rezsim felállása a jelek szerint mindenekelőtt Kína számára lehet kedvező, aki már jelezte, hogy kész együttműködni az új vezetéssel. Kína kabuli nagykövetsége ennek megfelelően nem is zárja be kapuit, az ország külképviselete arra figyelmeztette az Afganisztánban tartózkodó kínai állampolgárokat, hogy fokozottan ügyeljenek a biztonságra. A maradás azután sem meglepő, hogy Vang Ji kínai külügyminiszter július végén fogadott egy tálib küldöttséget, amelyet Kína a támogatásáról biztosított.

(Borítókép: Afgánok tüntetnek a tálibok elnyomása ellen 2021. augusztus 19-én. Fotó: Marcus Yam / Getty Images Hungary)