Az USA alelnöke azzal vádolja Kínát, hogy megfélemlítő politikát folytat a Dél-kínai-tengeren
Kamala Harris amerikai alelnök azzal vádolta meg kedden Pekinget, hogy kényszerítő és megfélemlítő politikát folytat a Dél-kínai-tengeren, de Washington szerinte a továbbiakban is a szabad és nyitott indiai–csendes-óceáni térség megteremtésén fog fáradozni – tudósít az MTI.
Az amerikai alelnök szingapúri látogatása harmadik napján beszélt erről, még mielőtt továbbutazott Vietnámba. Harris körútja a térségbeli partneri kapcsolatok erősítését szolgálja, és illeszkedik azokhoz a washingtoni törekvésekhez, amelyek Kína növekvő térségbeli gazdasági és biztonsági befolyását hivatottak ellensúlyozni.
Tudjuk, hogy Peking továbbra is kényszerít, megfélemlít, és követeli magának a Dél-kínai-tenger nagy részét
– hangoztatta Harris. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a követeléseket elutasította 2016-os ítéletében a hágai Állandó Választottbíróság.
Peking tevékenysége továbbra is aláássa a szabályokon alapuló rendet, és fenyegetést jelent a térségbeli országok szuverenitására
– mondta az amerikai alelnök.
A Harris által említett bírósági döntés kimondta, hogy Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy terjeszkedett az ottani zátonyokon.
Kína a bírósági döntést elutasította, mondván, a testület nem illetékes az ügyben. Peking továbbra is magának követeli az általa kijelölt tengeri vonalon belül fekvő területeket, amelyekre igényt tart Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnám is. Kína mesterséges szigeteket létesített a tengerből kiemelkedő sziklazátonyokon és homokpadokon, előretolt helyőrségeket telepített oda.
A térség halban gazdag, a tengerfenék alatt pedig gázmezők terülnek el. Az amerikai haditengerészet az erejét fitogtatva gyakran tart ott a hajózás szabadságát nyomatékosító manővereket,
hajói olykor szövetségeseivel együtt megközelítik a vitatott hovatartozású szigeteket.
A kínai befolyás ellensúlyozása évek óta az amerikai nemzetbiztonsági politika homlokterében áll, amit Joe Biden elnök kormányzata a legnagyobb geopolitikai kihívásának tekint.