Ezermilliárd dolláros kincset rejt Afganisztán földje
![GettyImages-126359991](https://kep.index.hu/1/0/3953/39539/395395/39539575_7a495119914ceae399e3f5501a86fe69_wm.jpg)
További Külföld cikkek
-
Európai védelmi miniszterek: Donald Trump Vlagyimir Putyin céljait erősítheti
- Szijjártó Péter bejelentette, Magyarország és Szerbia közös kőolajvezetéket épít
- Még kinevezése előtt megbukott Orbán Viktor szövetségese
- Elfogták a mexikói drogkartell pilótáját, aki információkat szolgáltathat egy korábbi repülőútról
- Az Apple átnevezte a Mexikói-öblöt Amerikai-öbölre
Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa. A jövő azonban biztató. Valamivel több mint egy évtizede, 2010-ben ugyanis amerikai katonai szakértők és geológusok felderítették, hogy a Közép- és Dél-Ázsia kereszteződésében fekvő ország földje közel ezermilliárd dollár értékű ásványkincseket rejt – írja a CNN.
A Reuters már – az afgán bányaminiszter korábbi, szintén 2010-es nyilatkozatára hivatkozva – háromezer milliárdra becsüli az egyelőre még a föld mélyén heverő ércek értékét.
Maradjunk azonban az így is eszméletlenül hatalmas összeg, az 1 billió dolláros, azaz 1000 milliárd dolláros, durván háromszázezer milliárd forintos tételnél. Összehasonlításul: az Egyesült Államok két évtized alatt ennek a dupláját költötte afganisztáni küldetésére és az ország felvirágoztatására. Igaz, sikertelenül.
Az éves magyar GDP a rekorderős 2019-es évben például 163,5 milliárd dollár volt, vagyis a magyar gazdaságnak hat év alatt sikerülne kitermelnie azt, ami gyakorlatilag a több mint négy évtizede háborúzó ország bankbetétjének tekinthető. Méghozzá színaranyban.
Az afgánok többsége napi két dollárból nyomorog
Az aranyon kívül azonban vannak még értékesebb lelőhelyek is. A vas, a réz és az arany készletei szétszórva találhatók a tartományokban. Rajtuk kívül vannak ritkaföldfémásványok is, és ami talán a legfontosabb: Afganisztán a világ egyik legnagyobb lítiumlelőhelye, ami az újratölthető akkumulátorok és más, az éghajlati válság kezeléséhez nélkülözhetetlen eszközök ritka összetevője.
Afganisztán a lítium Szaúd-Arábiája – idézte a Pentagon egy 2010-ben keltezett emlékeztetőjét a New York Times.
Ezzel az amerikai védelmi minisztérium arra utalt, hogy az ország olyan kulcsfontosságú szerepet játszhat az akkumulátorgyártás nyersanyagának kitermelésében, mint a közel-keleti ország az olajellátásban.
„Afganisztán minden bizonnyal az egyik leggazdagabb térség hagyományos nemesfémekben, de a 21. század feltörekvő gazdaságához szükséges fémekben is” – hangoztatja Rod Schoonover, az Ecological Futures Group alapító tudósa, biztonsági szakértő.
Mielőtt Joe Biden elnök bejelentette volna, hogy kivonja az amerikai csapatokat Afganisztánból, amivel megteremtette a tálib ellenőrzés visszatérését, az ország gazdasági kilátásai igencsak bizonytalanok voltak.
Az afgánok 90 százaléka a kormány által meghatározott napi 2 dolláros (600 forintos) szegénységi küszöb alatt tengődik
– állapította meg az amerikai kongresszusi 2020-ban.
Legutóbbi országprofiljában a Világbank szerint az afgán gazdaságot továbbra is „a törékenység és a segélyektől való függés alakítja”.
A magánszektor fejlődését és diverzifikációját a bizonytalanság, a politikai instabilitás, a gyenge intézmények, a nem megfelelő infrastruktúra, a széles körben elterjedt korrupció és a kiszámíthatatlan üzleti környezet korlátozza
– áll a Világbank márciusi értékelésében.
A gyenge kormányzattal rendelkező országok általában az úgynevezett „erőforrásátoktól” szenvednek. A természeti erőforrások kiaknázására tett erőfeszítések ugyanis nem hajtanak hasznot sem a lakosságnak, sem a hazai gazdaságnak. Afganisztán ásványkincseinek felderítése, amely mellesleg a Szovjetunió által végzett korábbi felméréseken alapul, igencsak ígéretes.
![Egy afgán férfi egy kis aranyrögöt tart a kezében 2011. február 5-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3953/39539/395394/39539429_50b6beaf4233c56a714e5da1255c7185_wm.jpg)
A lítium és a kobalt, valamint a ritkaföldfémek, például a neodímium iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, mivel számos ország a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése érdekében lépcsőzetesen átáll az elektromos autókra és más tiszta technológiákra.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a lítium, a réz, a nikkel, a kobalt és a ritkaföldfémek globális készleteit jelentősen növelni kell, ellenkező esetben a világ kudarcot vall az éghajlati válság kezelésében. Jelenleg mindössze három ország: Kína, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ausztrália adja a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek globális termelésének háromnegyedét.
Az amerikai kormány becslései szerint az afganisztáni lítiumlelőhelyek vetekedhetnek a világ legnagyobb ismert készleteinek otthont adó Bolívia lítiumkészletével.
„Ha Afganisztánban néhány évre helyreáll a béke, ami lehetővé teszi ásványkincseinek kiaknázását, akkor egy évtized alatt a térség egyik leggazdagabb országává válhat” – írta Said Mirzad, az amerikai földtani intézet szakembere a Science magazinnak még 2010-ben. Mirzad 1979-ig vezette az afganisztáni földtani intézetet.
A befektetők szigorú környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási normákat követelnek meg
A várt nyugalom sosem érkezett el, és Afganisztán ásványkincseinek nagy része a földben maradt – mondta Mosin Khan, az Atlantic Council vezető munkatársa, a Nemzetközi Valutaalap korábbi, közel-keleti és közép-ázsiai igazgatója.
Az arany, a réz és a vas bányászata ugyan már korábban megkezdődött, a lítium és a ritkaföldfémek kitermelése azonban sokkal nagyobb befektetést és technikai szaktudást igényel, ráadásul időigényes. Egy lelőhely felfedezésétől számítva átlagosan 16 évbe telik, amíg egy bánya megkezdi a termelést.
Khan szerint jelenleg az ásványkincsek évente csupán egymilliárd dollárt termelnek Afganisztánban. Ennek 30-40 százalékát azonban elszipkázza a korrupció, valamint a hadurak és a tálibok, akik a kisebb bányaprojektek felett őrködnek.
Külföldi befektetőket már azelőtt sem találtak, hogy a tálibok elűzték Afganisztán nyugati támogatású polgári kormányát. Most még nehezebb lesz magántőkét vonzani, mivel számos globális vállalat és befektető egyre szigorúbb környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási normákat követel meg.
![Rézérc látható az afganisztáni Aynaknál 2013. március 4-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3953/39539/395395/39539579_756cf419b067a9967fe6f6dce00cb30a_wm.jpg)
„Ki fog Afganisztánban befektetni, ha korábban sem voltak hajlandóak befektetni?” – kérdezte Khan. „A magánbefektetők nem vállalják a kockázatot.”
Noha Kína megerősítette, hogy kapcsolatot tart fenn a tálibokkal, szakértők szerint a folyamatos instabilitásra való tekintettel Peking kivár.
„Úgy vélem, hogy más feltörekvő területeket fognak előnyben részesíteni a tálibok vezette Afganisztán előtt” – mondta Howard Klein pénzügyi tanácsadó, aki lítiummal kapcsolatos javaslatokat ad befektetőknek.
(Borítókép: Egy fiatal afgán férfi áll egy kőbányánál 2011. február 4-én. Fotó: Benjamin Lowy/Getty Images) Fotó: Benjamin Lowy / Getty Images)