Felfüggesztette az Afganisztánnak szóló segélyeket a Világbank
További Külföld cikkek
- Kína egyáltalán nem ijedt meg Donald Trumptól
- Már több mint ezer észak-koreai katona halt meg az ukrán háborúban
- Török sajtóhírek szerint beadta a válókeresetet a bukott szír diktátor felesége
- Újabb részletek derültek ki a magdeburgi támadás feltételezett elkövetőjéről
- Donald Trumpnak a világ legnagyobb szigetére fáj a foga, de hatalmas kosarat kapott
Felfüggesztette az Afganisztánnak nyújtott projekttámogatásokat a Világbank a tálib hatalomátvételt követően. A nemzetközi pénzügyi intézmény aggasztónak találja, miként fogja a szélsőségesek hatalomgyakorlása befolyásolni a fejlesztési projekteket, kiváltképpen a nők számára.
A Világbankhoz hasonlóan korábban az IMF és Joe Biden amerikai elnök kormányzata is leállította a közép-ázsiai országnak szánt segélyek kifizetését.
A washingtoni székhelyű Világbank 2002 óta több mint 5,3 milliárd dollárt (több mint 1500 milliárd forintot) áldozott az ország fejlesztésére, mint az 19 év után kiderült, eredménytelenül.
Mások mellett a Vice News is arról számolt be, hogy az amerikai hátterű beruházások jelentős része korrupciós útvonalakon magánzsebekbe vándorolt, olykor pedig a sikeres végeredményt a helyiek a táliboknak tulajdonították, vélhetően azért, mert fogalmuk sem volt arról, ki volt a projekt védnöke.
A BBC megjegyzi, hogy a Fehér Ház döntésének értelmében az Egyesült Államok nem teszi elérhetővé a tálibok számára az afgán nemzeti banknak (Da Afghanistan Bank) Amerikában tárolt valutatartalékait, ami mintegy 9 milliárd dollárt (2,6 ezer milliárd forintot) tesz ki.
A kormányzáshoz pénz is kell, ami nincs
Az afgán nemzeti bank korábbi elnöke, Adzsmal Ahmadi szerint a táliboknak a kormányzáshoz rengeteg forrásra, külföldi befektetésre lenne szükségük, ebből viszont egyelőre nincs semmi. Pedig most kéne beindítani a fellendülést, mert az ország szárazsággal, a koronavírus-járvánnyal, potenciális éhséggel és a kiújulni látszó konfliktussal néz szembe.
Jóllehet, Ahmadi a Financial Times-nak adott interjújában nem számolt azzal, hogy Peking és Kína is már jóval Kabul eleste előtt tárgyalóasztalhoz ült a tálibokkal, előbbi befektetéseket ígérve Afganisztán jelenlegi urainak. Vélhetően már csak azért is érdekelt ebben Kína, mert a közép-ázsiai ország rendkívül értékes ásványkincseket rejt, melyeket még senki sem aknázott ki úgy, ahogy a például Afrikában évek óta terjeszkedő Kína meg tudná tenni.
A volt bankelnök szerint hamarosan mélyrepülésnek indul az afgán fizetőeszköz árfolyama, miközben az infláció határa a csillagos ég lesz. Szakadékba zuhannak a reáljövedelmek, párhuzamosan a még fel sem állt kormánybevételekkel, miközben emberek tömegei, gyakran a képzett munkaerő próbál elmenekülni a biztonságot és fejlődést ígérő, de véreskezűségükről ismert szélsőségesek uralma elől.