Vészhelyzet alakult ki Lukasenka hibrid háborúja miatt

A belarusz határtól 5 kilométerre fekvő, mezőkkel és erdőkkel körülvett, romos házakból álló kis litván falu, Vydeniai aligha nevezhető az Európai Unió kapujának.

A csupán 400 lakosú település központjában lévő, viharvert fémkerítéssel körülvett, elhagyatott iskolában élő mintegy 150 ember mégis ennek tartja. Ők is ahhoz a menedékkérő hullámhoz tartoznak, ami a belarusz vezető miatt érkezett Litvániába. Aljakszandr Lukasenka arra bátorította az embereket, hogy a Közel-Keletről repüljenek Minszkbe, majd lépjék át a litván, lett vagy lengyel határt, és kérjenek menedéket az unióban.

A Belarusszal szomszédos uniós tagállamok megerősítették határaikat, és készek az illegális bevándorlók visszafordítására. Így reagálnak az unió tisztviselői által hibridnek nevezett háborúra, amit Lukasenka a Belarusz Köztársasággal szemben bevezetett szankciók megtorlásaként indított.

A térségben megjelent illegális bevándorlók „részei Lukasenka Lengyelország, Litvánia és Lettország elleni agressziójának, amelynek végső célja az EU destabilizálása” – jelentette ki a minap Ylva Johansson uniós belügyi biztos.

Senkit sem fogadnak tárt karokkal

Litvánia jegyeket és 300 eurós zsebpénzt kínál a menekülteknek, ha hajlandóak hazamenni. Nem sokan élnek az ajánlattal.

„Akkor se mennék vissza, ha többet kínálnának. Ez a végleges döntésem” – idézett a Politico egy 16 éves eritreai fiatalembert. „A barátaim a szemem láttára haltak meg. Hogyan mehetnék vissza oda, ahol meg akarnak ölni?” – kesergett Aman Mehari.

Eritreából Etiópiába kényszerült menekülni, majd diáknak álcázva Belaruszba repült, hogy elkerülje a besorozást a polgárháborúba.

„A bevándorlási hivatalnokok azt mondták, ha elutasítják a menedékkérelmünket, Litvánia erőszakkal hazaküld minket” – panaszolta Mehari. „Ebben az esetben öt-hat év börtön vár rám. Az ötéves büntetést nem élem túl. A börtönben megverik az embert, nem adnak elég ételt.”

Litvánia azonban vonakodik jóváhagyni a menedékkérelmeket.

„A mesterségesen gerjesztett, illegális migrációs hullámból eddig senki sem kapott menedékjogot” – nyilatkozta Arnoldas Abramavičius a Politicónak.

„Afganisztánból azonban 83 olyan személy érkezett május végén és június elején, amikor az ország még nem került tálib uralom alá. A közelmúlt eseményei után ők valószínűleg menekültstátuszt kapnak” – tette hozzá a belügyminiszter-helyettes.

Ez rossz hír a vydeniai, jobbára afrikai illegális bevándorlók számára.

„Én azért menekültem el Guineából, mert két hónapig börtönbe zártak. Ha visszatérek, újra be fognak börtönözni” – érvelt a 19 éves Berry Umar, aki szerint ottani börtönbüntetésének politikai háttere volt.

Nem sok illegális bevándorló fog megbékélni az önkéntes hazatéréssel. Inkább tovább utaznának az EU nyugati országaiba, jóllehet az európai szabályozás szerint a menedékkérelmet Litvániában kell benyújtaniuk – mondta a körülményekről a litván határszolgálat vezetője.

A menekülteket általában félrevezeti a szervező, a Lukasenka-rezsim, amely eszközként és fegyverként használja őket, hogy nyomást gyakoroljon az EU-ra – mondta Rustamas Liubajevas. „Az átvert emberek tényleg azt hiszik, hogy egy-két nap elteltével folytathatják az útjukat.”

Vészhelyzet a határon

Lengyelország vészhelyzetet hirdetett a határon. Erre 1981 óta, még a kommunista uralomban elrendelt statárium óta nem volt példa.

Poland aims to introduce a state of emergency on its border with Belarus to stop illegal migrants.

It's the first such measure since the 1981 declaration of martial law — still under communist rule. https://t.co/7uys6SvEzJ

— POLITICOEurope (@POLITICOEurope) September 1, 2021

A szigorított határellenőrzésnek megvan az eredménye.

Litvánia augusztus elején engedélyezte a határőröknek, hogy az illegális bevándorlók zömét visszatereljék Belaruszba. Azóta alig nyolcvan menekülőt tartóztattak fel, holott egy hónappal korábban Litvánia még rekordszámú, 2900 érkezőt regisztrált.

Miután a beáramlás csökken, a kormány a már az országban tartózkodókra fókuszál. Sokan közülük még mindig a kapkodva épített sátortáborokban, elhagyott iskolaépületekben és más vidéki ideiglenes menedékhelyeken élnek.

„A migrációs ellenőrzési rendszerünk, menekültügyi eljárásaink és elszállásolási kapacitásunk nem volt felkészülve egy ilyen áradatra” – mondta Liubajevas.

Az elmúlt két hétben a bevándorlási hivatalnokok látogatták a menekültszállásokat, hogy összegyűjtsék a személyes, illetve feldolgozzák a biometrikus adatokat. Kivételes esetekben elfogadták a menedékkérelmeket, jobbára azonban megkísérelték meggyőzni a boldogulásukat keresőket, hogy fogadják el a hazatérési ajánlatot.

A Litvánia által felkínált 300 euró azonban „nem igazán vethető össze” azzal az összeggel, amit a ezek az emberek már elköltöttek arra, hogy Minszkbe repüljenek, majd onnan tovább utazzanak Litvániába – hangoztatta Liubajevas.

A határozott litván, a lett és a lengyel fellépés valószínűleg megnehezíti az illegális bevándorlást Belaruszból, a Minszkkel fennálló feszültségek azonban vélhetően nem fognak egyhamar enyhülni.

„Az ilyen hadgyakorlatok idején általában fokozott aktivitás figyelhető meg a határon. Ez volt a helyzet a 2017-es gyakorlatok idején is – mondta. – És azt sem szabad elfelejteni, hogy az orosz csapatok aktívan részt vesznek ezekben a gyakorlatokban.”

Lukasenka 1994 óta van hatalmon. A tavalyi csalárd elnökválasztást követő tiltakozási hullám dacára a jelét sem mutatja, hogy feladná a harcot.

„Lukasenka mindig fenyegetést jelent” – mondta a helyettes belügyminiszter. „Az európai társadalom számára a legjobb megoldás a demokrácia a Belarusz Köztársaságban. Ez kulcsfontosságú” – tette hozzá Abramavičius.

(Borítókép:  Menekültek a Vydeniai nevű faluban található menekülttáborban 2021. július 29-én. Fotó: Paulius Peleckis / Getty Images)