Mesterharcos testőrség védi a pápát, ismerjék meg a Svájci Gárdát!

GettyImages-174611559
2021.09.12. 08:09
A pápát maroknyi, de mesterien képzett harcosokból álló csapat védi. A Vatikánban látszólag egykedvű díszőrségnek tűnnek: színes egyenruhájukban úgy néznek ki, mintha lekésték volna a helyi reneszánsz fesztivált. De a látszat csal. Alabárdjukkal is képesek ízekre szaggatni a támadót, amúgy pedig a világ legjobb lőfegyvereivel védik a szentatyát.

Harmincnégy katona tette le az esküt – mint minden évben, idén is – május 6-án a vatikáni San Damaso udvarban tartott ünnepélyes szertartáson. Ők a Svájci Gárda, a pápa testőrségének, a vatikáni helyőrségnek az újoncai.

A helyszín és az időpont megválasztása nem véletlen.

Ezen a helyen 1527. május 6-án 147 svájci gárdista áldozta fel életét, hogy megvédje VII. Kelemen pápát, aki Róma kifosztása során az Angyalvárba menekült.

A gárdisták ünnepélyes és fenséges szertartás keretében emlékeztek meg a tragikus napról, és esküt tettek, hogy elkötelezetten szolgálják és védik a mindenkori szentatyát, jelenleg Ferenc pápát.

A 34 újonccal a gárda létszáma majdnem 130 katona; alig marad el az engedélyezett 135 fős maximális létszámtól.

Az új katonák 26 hónapig szolgálnak a Vatikánban, és ezután még néhány évvel meghosszabbíthatják a szolgálatukat.

Nem kis feladat fiatal svájci férfiakat arra csábítani, hogy „életben tartsák a hagyományok lángját” – idézte a vatikáni hírportál Christoph Graf ezredest, a Svájci Gárda, latinul a Pontificia Cohors Helvetica parancsnokát.

Ki lehet gárdista?

A Svájci Gárda több mint 500 éves, azaz a világ egyik legrégebbi állandó katonai egysége. Az alakulatot hivatalosan 1506. január 22-én alapította II. Gyula pápa, gyakorlatilag azonban zsoldosokat verbuvált. Nem sokkal korábban, a 14–15. században a svájci harcosok köztudottan a legjobbak közé tartoztak, és arról híresültek el, hogy náluk népesebb seregekkel is felvették a harcot, ráadásul győztek.

Napjainkban a jelentkezés feltételei meglehetősen egyszerűek.

A nőtlen újoncok alapkövetelménye a svájci állampolgárság, a 19–30 év közötti életkor, a legalább 174 centis testmagasság, a svájci hadseregben szerzett kiváló érdemek és az erkölcsi bizonyítvány. Magától értetődő, hogy csak katolikusok jelentkezhetnek.

Az újoncoknak legalább szakképzettséggel vagy érettségivel kell rendelkezniük, a diploma pedig kimondottan előny. Ha betöltötték a huszonötöt, és már három évet szolgáltak, további hármat pedig legalább tizedesi rangban vállalnak, akár házasodhatnak is.

Az alapkövetelmények ne tévesszenek meg senkit. A Svájci Gárdába kizárólag olyan, általában okleveles jelölteket keresnek, akik rendkívüli elkötelezettségről, fizikai erőnlétről, magas szintű képzettségről és katonai képességekről tesznek tanúbizonyságot.

A felvétel után képzésen vesznek részt, ahol a többi között elsajátítják a tömegoszlatást, a VIP-védelmet, a halálos és kevésbé halálos fegyverek használatát, a megfigyelést és számos egyéb olyan taktikát, amit a személyi őrzés verítékes feladata megkövetel – írja a Jalopnik.

A zsoldból fényűző életre nemigen telik. A kezdő alabárdosok 2020-ban havi 1360 eurót (valamivel kevesebb mint 480 ezer forintot) kerestek, meg túlórapénzt kaptak, igaz adómentesen. Ez valamivel több egy római átlagfizetésnél. A koszt és kvártély viszont ingyenes.

Az egyenruha megtévesztő

A Svájci Gárdának négy fő feladata van:

  • kísérik a szentatyát utazásai során,
  • védelmezik a bíborosi kollégiumot a pápaválasztás során,
  • őrzik Vatikánváros bejáratait, és
  • egyéb biztonsági, illetve ceremoniális szolgálatokat látnak el.

A feladatkör határozza meg az egyenruhájukat.

A hagyományos kék, piros, narancssárga és sárga színű – egyszóval kifejezetten reneszánsz megjelenésű. A turisták kedvence.

A szabók a vatikáni laktanyán belül dolgoznak. Minden egyes gárdista egyenruháját személyre szabják. A reneszánsz stílusú ruházat teljes tömege 3,6 kg, és talán ez a legnehezebb és legbonyolultabb egyenruha, amit ma egy állandó hadsereg használ. Egyetlen egyenruha 154 szövetdarabból áll, varrása csaknem 32 órát és három próbát igényel.

Amennyiben a gárdista ebben áll őrt, és alabárdot tart a kezében, még szólni sem szabad hozzá. Ha azonban fegyvertelenül, összekulcsolt kézzel rostokol, akkor készségesen elegyedik szóba az idegenekkel, sőt szelfizni is lehet vele.

A korszerű, rendszeresített szolgálati egyenruha funkcionálisabb, egyszínű kék, amit egyszerű barna övvel, lapos fehér gallérral és fekete svájci sapkával, barrettel viselnek. Zord időjárás esetén az egyenruhára sötétkék köpenyt öltenek.

Tavalyelőtt, 2019-ben, több mint 500 év elteltével a Svájci Gárda új és modernizált sisakokat kapott. A régi, fémből készültet egy 21. századi, csúcstechnológiás, 3D-ben nyomtatott változat váltotta fel, ami UV-álló műanyagból készült. A rekkenő római hőségben rejtett szellőzőnyílásokkal teszi elviselhetővé a viselését.

Alabárd és Heckler & Koch

A Svájci Gárda fegyvertára, az Armeria egyedülálló a világon. Tulajdonképpen az 1500 utáni európai fegyverek fejlődésének múzeuma. Ezek közül a régi páncélok és éles fegyverek – mindenekelőtt a több száz éves kardok és az alabárdok – nem a látványt szolgálják. Ma is bevetésre készek.

A II. János Pál elleni 1981. május 13-i merénylet óta sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a gárda nem ceremoniális feladatai.

A Svájci Gárda modern kézifegyverekkel felszerelt, korszerű testőrséggé fejlődött, amely a pápát külföldi útjain – például budapesti látogatásán – oltalmazza.

A gárdistákat ekkor semmi sem különbözteti meg az amerikai elnök titkosszolgálata, a Secret Service tagjaitól: itt-ott kidudorodó öltönyt és napszemüveget viselnek, és persze alaposan felszereltek kommunikációs eszközökkel.

Naprakészen lépést tartanak a legújabb technológiákkal. Fegyvereiket rendszeresen korszerűsítik a kor követelményeinek megfelelően.

Noha a Vatikán nem szívesen beszél róla, sok civil ruhás tiszt védi a pápát mozgás közben, kivált külföldi útjain. A svájci gárdisták a legjobb fegyverekkel vannak felszerelve, köztük a Heckler & Koch MP7-tel, amely kis kaliberű, de páncéltörő golyókat lő ki. Ez a fegyver rendkívül népszerű a különleges egységeknél, például az amerikai tengerészgyalogosok elit SEAL Team Six alakulatánál és az elnöki testőrségeknél világszerte. Elég kompakt ahhoz, hogy egy sportkabát alá rejthető hónaljtokban is elférjen.

A II. János Pál pápa elleni merénylet után a Sig Sauer P220 félautomata pisztoly lett a gárda alapfelszerelése, emellett osztrák gyártmányú Glockokat is használnak, amelyekbe vatikáni pecséteket és az AG betűket gravírozták, ami nagyjából annyit tesz: az „Őrség tulajdona”.

A Svájci Gárdán kívül Vatikánvárosnak saját rendvédelme is van: a Vatikánvárosi Állam Csendőrsége. Ők segítik ki a Svájci Gárdát néha még külföldön is. Ugyanolyan korszerű a felszereltségük, mint a gárdáé.

Külföldi utazások alkalmával a Svájci Gárda és a vatikáni csendőrség szorosan együttműködik a helyi rendőrséggel. A látogatás részletes terveit együtt dolgozzák ki, és a vészhelyzetekre is felkészülnek.

Ferenc pápa védelme különösen kényes feladat, mert fittyet hány a szabályokra, ezzel pedig igencsak megnehezíti testőrei dolgát.

„Fel kellett vennünk a Nike cipőinket” – idézte a CBS a gárda egyik tisztjét, aki nem hivatalosan beszélt Ferenc pápa védelméről annak amerikai látogatása előtt.

Amikor Rio de Janeiróban megrohamozták a konvoját, Ferenc nem utasította a sofőrjét, hogy taposson a gázpedálba. Ehelyett kihajolt az ablakon, hogy kezet rázzon a hívőkkel.

(Borítókép:  Ferenc pápa integet a pápamobilból  Rio de Janeiróban, Brazíliában  2013. július 28-án. Fotó: Mario Tama / Getty Images)