Hedvig
4 °C
15 °C

Megint kihagyták Európát egy új szövetségből, a francia külügy kiakadt az USA-ra

GettyImages-1235304374
2021.09.17. 16:16
Az angolszász országok nem vonták be az európai hatalmakat az új biztonsági és védelmi megállapodásba.

A francia külügy hátba szúrásnak tartja azt a háromoldalú biztonsági és védelmi megállapodást (AUKUS), amelyet az USA, az Egyesült Királyság, valamint Ausztrália kötött – írja a Wall Street Journal.

Ahogy arról az Index is beszámolt, a megállapodás céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású tengeralattjárókkal, valamint a csendes- és az indiai-óceáni térség stabilitásának megőrzése. Azok a tengeralattjárók, amelyekre Ausztrália igényt tart, több mint száz méter hosszúak, nyolcezer tonnásak és óránként akár 46 kilométeres sebességre is képesek, emellett a fedélzeten egyszerre akár 132 ember is tartózkodhat.

A tengeralattjáróhoz tartozó rakétákkal kapcsolatban a brit Királyi Haditengerészet weboldala így ír:

A Tomahawk IV a rakétaosztály legújabb verziója. Hosszabb hatótávolsága van, mint elődeinek (jóval meghaladja az 1600 kilométert), kilövés után új célpontra is átirányítható, és a csatatér képeit is sugározhatja az anya-tengeralattjárójára.

Ausztrália mindezt északi partjai megvédésére használná a Dél-kínai-tengeren, a közösen aláírt közlemény pedig Kínát tartja a legnagyobb veszélynek a régió békéjére. A kilencvenmilliárd dolláros projekt kifejezetten érzékenyen érintette az Európai Uniót, különösen Franciaországot. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az AUKUS-megállapodást egyoldalúnak, előreláthatatlannak és brutálisnak nevezte a Franceinfo rádiónak adott interjújában.

Ahogy arról a New York Times is beszámolt, az AUKUS emellett azért is érinti érzékenyen Franciaországot, mert a projekt miatt az Egyesült Államok

visszavonta azt a megállapodást, amelynek értelmében 66 milliárd dollárért vett volna tengeralattjárókat tőlük.

A francia külügy Joe Biden politikáját ugyanolyannak nevezte, mint elődjéét. Emellett a washingtoni francia nagykövetség lemondta azt a gálaünnepséget, amelyet pénteken rendeztek volna az amerikai függetlenségi háború egyik csatájának 240. évfordulójára.

Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor arról biztosította Franciaországot és a többi európai államot, hogy

európai szövetségeseiket továbbra is szívesen látják, ha a csendes- és indiai-óceáni régióban való szerepvállalásról van szó.

Ugyanakkor Nicole Bacharan, a Párizsi Politikai Tudományok Intézetének kutatója úgy látja, hogy

ez már egy új geopolitikai világrend, kötött szövetségek nélkül.

Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok olyan módját választotta a Kínával való konfrontációnak, hogy kihagyja belőle európai szövetségeseit, és csak az angolszász hatalmakra támaszkodik. A szakértő úgy véli, a lépésnek rendkívül negatív hatásai lesznek a francia–amerikai kapcsolatokra.

Az AUKUS újabb jele annak, hogy a Kínával való nyílt konfrontációt rendre kerülő Európa folyamatosan veszít globális hatalmi szerepéből. Hatványozottan igaz ez akkor, ha nemzetállami szinten beszélünk Németországról vagy Franciaországról. Bár a Euronews beszámol arról, hogy az Európai Unió kidolgoz egy saját projektet a Csendes- és az Indiai-óceán térségére, azonban ennek várhatóan sokkal kisebb jelentősége lesz, mint az AUKUS-nak.

Természetesen a kínai reakciók sem maradtak el. Hszi Csin-ping kínai elnök arra szólította fel a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) tagállamait (Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán), hogy ne engedjék a külső erők beavatkozását a régió országainak belügyeibe.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint a Kínai Kommunista Párt főtitkára így fogalmazott:

Fenn kell tartanunk a bizalmat saját rendszereinkben, ellen kell állnunk a lekezelő kioktatásnak és támogatnunk kell az országokat olyan fejlődési utak és kormányzási modellek alkalmazásában, amelyek összeegyeztethetők saját nemzeti feltételeikkel.

Mindeközben az Al Jazeera már arról írt, hogy Ausztrália még több amerikai katonát szeretne állomásoztatni az országban. Az amerikai tengerészgyalogosok idén fogják váltani egymást Ausztráliában, jelen állás szerint 2200-an érkeznek majd az északon fekvő Darwin városán keresztül az országba. Ez a lépés további feszültséget kelthet a nyugati hatalmak és Peking között, főleg annak fényében, hogy Ausztrália és az Egyesült Államok védelmi és külügyminisztereinek e heti tárgyalása után kiadott közös közleményében több olyan érzékeny ázsiai témát is érintettek, mint például Tajvan, Kína, Hongkong és az ujgurok ügye.

(Borítókép: Ausztrál tengeralattjáró 2021. szeptember 5-én. Fotó: POIS Yuri Ramsey / Australian Defence Force / Getty Images)