Nemrég még amerikai volt, most a tálib hatalom központját vezeti

Először a hetvenes években érkezett az Egyesült Államokba Daúd Szultánzoj, aki jelenleg is, a tálib hatalomátvétel után Afganisztán fővárosának, Kabulnak a polgármestere. Az Egyesült Államokban végzett aviációs tanulmányai után Szultánzoj állampolgárságot is kapott, családja pedig a mai napig ott él. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mit csinál az afgán főváros élén? 

A polgármester a 2001. szeptember 11-i New York-i támadás után tért vissza hazájába, hogy részt vegyen az ország fejlesztésében az amerikai invázió után. A NATO-erők kivonulásával a tálibok ellenállás nélkül besétáltak Kabulba, ami miatt ezrek fogták menekülőre, rettegve attól, hogy megtorlásnak vagy az 1996 és 2001 közötti tálib uralom kegyetlenségeinek lesznek kitéve.

Csakhogy Afganisztán legmodernebb és legnépesebb városa Kabul, és van egy hatalmas különbség aközött, ahogy a tálibok 1996-ban és ahogy most, 2021-ben kézhez kapták az afgán hatalom központját:

„Emberi húson élő kutyák kóboroltak az utcákon” – emlékeztet Szultánzoj a ’96-os állapotokra, hozzátéve: a tálibok akkor egy olyan városba vonultak be, amely nem létezett.

A polgármester az augusztusi tálib hatalomátvétellel megőrizte tisztségét, ráadásul tálib kérésre. De hogyan lehet egy olyan férfi Kabul élén, aki nemhogy a volt hatalommal „kollaborált”, de meg sem tagadja amerikaiságát, mi több, még büszke is rá? Nos, Szultánzoj 2014-ben feladta amerikai állampolgárságát ahhoz, hogy induljon az elnökválasztáson, de már akkor leszögezte, Amerika kedves volt hozzá, nincs mit megtagadnia. Kabul élére pedig a választási győztes, a tálibok elől elmenekült elnök, Asraf Gáni nevezte ki 2020-ban. 

Persze rövid pórázon fogják az új urak: Szultánzoj a magas rangú tálib tisztviselővel, Hamidullah Nomanival, Kabul 2001 előtti polgármesterével osztja meg irodáját. Nomani állítja: mindenkire számítanak, aki tisztességesen dolgozott és jó híre van, így a köztisztviselőkre is.

A tálibokról szólva pedig állítja: sokkal konszolidáltabbak, toleránsabbak, udvariasabbak, mint ahogy azt az ember az ötéves rémuralmukból kiindulva feltételezi. A Wall Street Journalnek adott nyilatkozatában azonban nem mentegeti a szélsőségeseket, csupán azt állítja, hogy neki személy szerint jó benyomása van Afganisztán új urairól, már akikkel találkozott.

Tisztségének megőrzése szemléltetni látszik azt, hogy a tálibok nem vicceltek: szükségük van a szakemberekre az ország működtetéséhez. A New York-i lap rámutat: a talibánnak egy vidéki felkelés után egy negyvenmilliós ország irányítása nem csekély kihívás, és szükségük van a köztisztviselőkre, hogy a legnagyobb településeken biztosítva legyenek az alapvető szolgáltatások, mint például a szemétszállítás, amely például Kabulban a hatalomátvétel óta is zavartalanul zajlik. 

A gazdasági nehézségek miatt egyelőre nem minden önkormányzati dolgozó vette fel a munkát, és akik dolgoznak, azok is hazamennek délben. Egyrészt azért, mert nem kapnak ebédet, másrészt azért, mert jó ideje fizetést sem. Szultánzojnak komoly, Kabul városára összpontosító tervei vannak (járdafelújítás, parkosítás), de pénz híján nehéz ezeket véghez vinni. 

Nem tudom, mi lesz ezekkel a tervekkel. Nem gondolom, hogy még sokáig itt leszek 

– mondta saját terveiről a volt amerikai polgármester.