Moszkvának bizonyítania kell, hogy megbízható európai beszállító

„Oroszország többet tehetne annak érdekében, hogy növelje az Európa számára rendelkezésre álló gázmennyiséget, és biztosítsa a tárolók megfelelő feltöltöttségét a következő télre való felkészülés érdekében” – idézte a francia AFP hírügynökség az IEA közleményét.

A csapok megnyitása „lehetőséget teremtene Oroszországnak arra, hogy megerősítse: megbízható beszállítója az európai piacnak” – nyomatékosította a nemzetközi szervezet.

A párizsi székhelyű testület közölte, hogy miközben Oroszország teljesíti az európai fogyasztókkal kötött hosszú távú szerződéseket, kevesebb gázt szállít Európába, mint a koronavírus-járvány előtt.

A megnövekedett kereslet – a többi között az idei szélsőségesen meleg és hideg időjárás következtében –, valamint a megannyi nem tervezett leállás, illetve a halogatott karbantartás miatt a gyér kínálat emelte a gázárakat.

A földgáz nagykereskedelmi ára például az utóbbi hetekben meredeken nőtt az európai piacokon, és megközelítette az ezer köbméterenkénti, korábban elképzelhetetlennek tűnő ezer dolláros (több mint 300 ezer forintos) árat. A múlt héten csaknem 30 százalékkal, az év eleje óta pedig 250 százalékkal nőtt a földgáz szabadpiaci ára.

Moszkva az Északi Áramlat 2 beindításától tette függővé a szállítást

Moszkva azonban világossá tette, hogy megvárja a Németországba irányuló, megosztó Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését, mielőtt növelné az európai gázszállítást.

„Kétségtelen, hogy az Északi Áramlat 2 mielőbbi üzembe helyezése nagymértékben kiegyenlíti a földgáz európai árparamétereit” – mondta a Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A gázvezetéket a napokban fejezték be Németország keleti uniós és NATO-szövetségesei – Lengyelország, a balti államok és az Egyesült Államok – tiltakozása dacára, amelyek szerint a vezeték túl nagy befolyást biztosít Moszkvának Európa energiaellátása felett.

A washingtoni külügyminisztérium az Északi Áramlat 2-t „orosz geopolitikai projektnek nevezte, amely rossz üzlet Európa számára”. Hasonlóképpen vélekedik Ukrajna, amely a Krím 2014-es moszkvai megszállása óta konfliktusban áll Oroszországgal.

Washington mindenesetre feloldotta a még Trump által belengetett szankciókat, mivel a Biden-kormányzat a transzatlanti kapcsolatok megerősítésére törekedett.

Az Északi Áramlat 2 beindításához és üzembe helyezéséhez azonban még szükséges a német szabályozó hatóság jóváhagyása – beleértve az Európai Bizottság hónapokig tartó elemzését is. „Az Északi Áramlat 2 nem Európa közös érdekeit szolgáló projekt” – nyilatkozta ennek kapcsán a bizottsági szóvivő az AFP-nek.

Brüsszel „célja, hogy az Északi Áramlat 2 átlátható módon működjön megkülönböztetés nélkül... a nemzetközi és az európai energiajoggal összhangban” – tette hozzá a bizottság képviselője.

A Gazprom és a Kreml tisztviselői egyébként közölték, hogy Oroszország növelheti a gázértékesítést, amint Németország és az EU jóváhagyja az Északi Áramlat 2 vezeték beindítását, ami fokozza a gyanút, hogy Oroszország a döntés meggyorsítása érdekében korlátozza az értékesítést – írta a Financial Times.

Oroszország számára egyébként azért fontos az Északi Áramlat 2, mert ezzel az európai szállítás egy részét átirányítja az ukrajnai vezetékekről.

Ezzel egyidejűleg nagyobb bevételre tehetne szerte, amint arra a Rosznyeft vezérigazgatója is rámutatott. Igor Szecsin évek óta lobbizik a gázexportpiachoz való hozzáférésért. Mindenekelőtt azzal érvel, hogy az Északi Áramlat 2 vezetéken történő gázexport segítené Oroszországnak abban, hogy a rekord gázárakból nagyobbat merítsen.

Ez ráadásul megfelelne az EU energiaügyi szabályozásának is, amely arra kötelezi a Gazpromot, hogy az Északi Áramlat 2 kapacitásának felét harmadik felek, például a Rosznyeft számára is megnyissa.

(Borítókép:  Az Északi Áramlat 2 gázvezetékei Németországban 2020. november 5-én.  Fotó: Alex Kraus / Bloomberg / Getty Images)