Stabilizációt és regionális káoszt is hozhat magával a leendő japán miniszterelnök

Kisida Fumiót választották meg a japán kormánypárt elnökének, ami egyben azt is jelenti, hogy minden valószínűség szerint ő lesz az ország miniszterelnöke a novemberi választások után. A japán politikai palettán egyértelműen a Liberális Demokrata Párt a legerősebb, amely az elmúlt 66 év nagy részében kormányozta a szigetországot, és ez a közvélemény kutatások szerint az jövőben sem lesz másképp.

Kisida a leköszönő Szuga Josihidét váltotta a tisztségben, akivel már a leghosszabb ideig szolgáló japán miniszterelnök, Abe Sinzó távozása után is megmérkőzött a pártelnöki (és a kormányfői) székért. Tavaly ugyan alulmaradt a versenyben, Szuga kormánya viszont nem kezelte jól a koronavírus okozta válságot, így újabb lehetőség nyílt meg Fumio előtt.

Az elnöki posztért Kóno Taró oltásügyi miniszterrel, valamint két női jelölttel, Takaicsi Szanaével és Noda Szeikóval – egykori miniszterekkel – mérkőzött meg.

aki a Kyodo News szeptember 18-i felmérése szerint 48,6 százalékos támogatottsággal rendelkezett, őt követte Kisida, akinek csak 18,5 százalékot mértek.

Mindezzel együtt a szerdai szavazáson Kisida összesen 257 szavazatot kapott, ezzel pedig legyőzte a 170 voksot kapó Tarót, így pártelnökként a leendő japán miniszterelnökként beszélhetünk róla.

Őt a parlament két háza választja meg, amennyiben a két ház nem értene egyet a kérdésben, akkor delegáltak útján megpróbálnak konszenzusra jutni. Ha ez tíz napon belül nem sikerül, akkor az alsóház döntése a mérvadó.

A Liberális Demokrata Pártnak jelenleg is többsége van a parlamentben, és a közvélemény-kutatások szerint ez november után sem lesz másképp. Ez az oka annak, hogy

Kisida egyébként többször is bírálta korábban a nagy tekintélynek örvendő Abe Sinzó korábbi kormányfő gazdaságpolitikáját (ez Abenomics néven vált ismertté), ami szerinte csak növelte a különbségeket a társadalom egyes csoportjai között. A frissen megválasztott pártelnök egy új, japán típusú kapitalizmusról beszélt, amelyet a szakértők ugyan piacpártinak, de az eddigiekhez képest sokkal baloldalibb gazdaságpolitikának tartanak.

Nem minden a növekedésről szól, sokkal inkább az elosztásról

– nyilatkozta Kisida, aki egyébként a bankszektorban dolgozott, mielőtt a politika felé fordult. Apja külföldi munkája miatt az Egyesült Államokban járt általános iskolába, családi háttere pedig kifejezetten jó feltételeket teremtett neki a japán politikában. A pártnak ahhoz a csoportjához tartozik, amelynek tagjai a hagyományos patríciuscsaládokból kerülnek ki.

Ebben az időszakban az ő előkészítő munkájának az eredménye volt, hogy Barack Obama akkori amerikai elnök 2016-ban ellátogatott Hirosimába. Ugyancsak az ő diplomáciai tevékenységének köszönhető, hogy Tokió megállapodást kötött Dél-Koreával a japán katonák háborús bűncselekményeivel kapcsolatban. A politikus miniszterelnökként is nagyban támaszkodna az USA-Japán szövetségre, emellett a japán rakétarendszer fejlesztését is sürgeti.

Üdvözölte a „nyitott és szabad” csendes- és indiai-óceáni térség kialakításáért (Quad, AUKUS) tett lépéseket, emellett kiemelte, hogy a rakéták kizárólag önvédelmi célt szolgálnának. Viszont elég nyíltan potenciális fenyegetésnek nevezte Észak-Koreát és Kínát. Ez is azt jelzi, hogy a távol-keleti régió stabilitása igencsak megingott az elmúlt hetekben, ezért is lenne fontos, hogy Kisida – minden szempontból – stabilizálni tudja a szigetországot.

(Borítókép: Kisida Fumio 2020. szeptember 8 -án. Fotó: Akio Kon / Bloomberg / Getty Images)