Ursula von der Leyen Szerbiába ment, kiállt az ország európai uniós integrációja mellett

Szerbia európai uniós integrációja mellett állt ki csütörtökön az országba látogató Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki kiemelte, előrelépést kell elérni a csatlakozási tárgyalásokban, viszont Belgrádnak is meg kell valósítania a megígért reformokat. Hozzátette, a döntés az uniós tagországok kezében van, éppen ezért fontos, hogy minden feltételnek eleget tegyen Szerbia, főként a jogállamiság és a Koszovóval fenntartott viszony rendezését illetően – írja az MTI.

Az európai uniós politikus meggyőződésének adott hangot, hogy lecsillapíthatók a kedélyek a szerb-koszovói határon, és a két fél békés és fenntartható megoldást fog találni a kialakult problémákra. Úgy vélte, most mindenki „aggódik” a helyzet miatt, de éppen az ilyen vitás kérdések megoldására hozták létre a brüsszeli közvetítéssel zajló párbeszédet, így azt a platformot kell használni a gondok kezelésére.

Észak-Koszovóban tizenegyk napig volt feszült a helyzet, mivel a helyi szerbek akadályozzák a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartják, hogy a szerb rendszámtáblákat az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblákra kell cserélni. Mivel Szerbia nem ismeri el a független Koszovót, egy jóval korábbi belgrádi rendelet értelmében a koszovóiaknak szerb rendszámtáblát kellett a kocsijukra a Szerbiába történő belépéshez. 

A brüsszeli közvetítéssel tető alá hozott szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket hozni – magyarázta Albin Kurti koszovói miniszterelnök. 

A helyzetet súlyosbította az, hogy a koszovói különleges rendőri alakulat (Rosu) is a helyszínen van, amit a tiltakozó civilek fenyegetőnek tartanak, a határ szerb oldalára viszont már kivezényelték a szerb katonaságot is.

A helyzet végül megoldásra került, vélhetően Ursula von der Leyen látogatásának hatására. Belgrád és Pristina megállapodott, hogy 

• október 2-án visszavonják a határral vezényelt fegyveres erőket, helyükre NATO-békefenntartók érkeznek,
• a békefenntartók két héten át kezeskednek a biztonságos, szabad mozgásról a határon át,
• október 4-én életbe lép egy matricás rendszer, leváltva a kölcsönös rendszámcserélgetést. 

Mindemellett október 21-én Brüsszelben üléseznek az érintett felek, hogy hat hónap alatt végleges megoldást találjanak a rendszámháborúra. 

Az Európai Bizottság elnökének látogatása békítő hatással volt a szembenálló felekre, mert még a dél-szerbiai Nistet a koszovói fővárossal, Pristinával összekötő autópálya építése is megkezdődött. A munkálatok megkezdését a szerb elnök és von der Leyen felügyelték. 

A körülbelül 25 kilométeres szakasz kiépítése mintegy 60 millió euróba kerül, amelyet 85 százalékban az uniós előcsatlakozási alapokból (IPA) finanszíroznak, míg a munkálatok 15 százalékának díját a szerb költségvetésből állják.

A szerb elnök a helyszínen kiemelte: a dél-szerbiai Nis a balkáni közlekedési folyosók középpontjává, igazi balkáni útkereszteződéssé válik az Európai Unió támogatásának köszönhetően.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint ötvenezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal bír, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok. A belgrádi vezetés szerint ha Szerbia elismerné a koszovói rendszámtáblákat, az azt jelentené, hogy elfogadja, hogy Koszovó önálló állam, erre pedig „nem kerülhet sor”.